1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

198. ülés

lí)8. I LÉS. 21. Május.

185

ban e’ bolyon leíict inog e’ mellett, mit igazságosnak csiiieríink, vívnunk, és nem szab másnak kedve korlátot. Szüli is az önkény ellen, és a’ szóllás szabadsága mellett ismét annál inkább, hogy emez a’ por védelmében éppen kívánatos, és szükséges — és annál inkább, hogy az önkény, és elnyomatás buriánya olly buján szokott akárhol is növekedni, hogy gyökerei majd majd a' köz intézetek egyikéből oda is elhatnak, hova az ültetve nem volt. Kéri a' Karokat, hogy ezen tekintetből is az Ügyészi Kart — a’ pereknek védelmét, mi igen is közönséges nagy terjedésű, és hatású, olly szellemtűi, milly ellen máshol kikelni szoktak, mentsék meg, és hagyják el, törüljék ki ezen paragraphust, melly az előbbieknek sully át a' mértéket mindenképp fölűlhalladó sanctióvaí még terhesbe teszi. A’ szóJló fél, hogy ha mind azon határozatlan és olly sokféleképp magyarázható, és valóban is mint tapasztalni lehet, sokféleképen magyarázott kifejezéseknél fogva, mellyek szerint az előbbiekben a’ bíró individuális nézete, érzése, sőtt kedve szerént az Ügyészt érdekelheti, hatalmában leend a’Bírónak önkényessen, és mint egy ön maga ügyében bíráskodva maga előtt valakit az ügyviseléstől eltiltani — nem csak ezen principium már a’ legderékebb embereket az iigyészkedéstűl elkcdvetlenítti, de lassan lassan, és sokféleképp következendő hatással csak azok lesznek, és maradnak majd Ügyészek, kiket a’ Bíró meg akar szenvedni, és ezek nem annyira a’ Felek pártfogói, mint a’ Bírónak emberei leendőnek. Nem teszi fel, hogy a’ Bírák közt a’ törvénytelenség szelleme fog uralkodni, de azt sem lehet állítani, hogy emberi gyarlóság, vagy rósz akarat nem fér a’ Bíróhoz is — és más részt az Ügyészeket sem lehet egyedül a’ rósz oldalról felvenni — Kéri mindezeknél fogva ezen paragraphust, mint a’ Feleknek, és Ügyészeknek érdekeiket sértőt, az Ügyészek rendeltetéseknek princípiumával ellenkezőt, és az igazság szolgáltatásának fő kivánatinak meg nem felelőt, kihagyattatni.

Neográd Vármegye 2-dik Követe: ha valamelly Prókátor bizonyos ügynek védelmezését magára vállalja, de az Ellenfél által tett Ígéreteknél fogvást, annak további védelmezésétől eláll — ezen tette által mind a’ Pert, mind magát a’ Principálist veszedelembe hozhatja — ekkor szinte olly érdemtelenné tenné magát a’hivatal viseletére, mintáz, a’ ki más, már is előszámlált kihágásokat viszen véghez, és így Küldői részéről kívánná az innodare szó után ezen hozzá tétellel: ,,prout is, qui causam sibi concreditam malitiose deserendo periculo exponeret— a’ többit megtartván, a’ szerkeztetést megállapítani.

Borsod Vármegye 2-dik Követe: Küldői sokkal keményebbnek tartják magánál a’ véteknél az itt kiszabott büntetést, ’s így ahoz nem is járulhatnak, sőtt azt hiszik, hogy a’ Prókátort, csupán valóságos maleversatiók miatt lehetvén Stallumátúl megfosztani, ezen megfosztás a’ Bíró előtt való meg nem jelenésnek

soha sem lehet megérdemlőit büntetésé. Azért is a’ Szólló Küldői elégnek tartván azt, ha a már elébb ismételve megintett, ’s a’ Bíró elejébe hívatott, de ott illegnem jelent Prókátor a’ Tiszti Ügyvéd által Perbe idéztetik, ’s mint <a’ Bírói tekintetet makacson megvető személy 100 forint büntetésben elmarasztatik — ezen 5-dik §-ust a’ szerént kívánja módosíttatni.

Pest Vármegye 1-ső Követe igazságosnak vélte azok Ítéletét, kik azt állítják, hogy nagy az itt megszabott büntetés— még pedig annál inkább nagy, mert azt a’ Bíró maga mondja ki a’ maga dolgában — azért hosszas lenni nem Jegyző-Könyv Vlll-dik Darab. 47