1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
198. ülés
l!>8. ŰLKS. 21. Majus. 181 kötelességét nem tellyesiti; midőn az Ügy elövevödik, akkor pedig a’ Törvényszéknek többi Tagjai is jelen vannak, és ítélhetnek, azért legjobb, és az Ügyvédek becsületének biztosítására legalkalmasbb eszköz az , hogy minden Bírói intés, vagy feddés Ítélet által történjen.' Pest Vármegye 1-ső Követe megösmerte ugyan, hogy az egyik Félnek interesséjében van , hogy a’ Pert minél tovább húzza , a’ másiknak pedig, hogy minél elébb bévégezze — és így in Theoria tekintve mind a’ kettő azon iparkodik — de másként fog in praxi állani — mert miután a’ replicáknak, mind száma, mind ideje el lesz határozva, a’ Feleknek ezen interesséjekböl származott törekedésők sikereden lészen, és igy e’ jelen §. szükségtelen. Csanád Vármegye i-ső Követe: azt tartja, hogy azon, ha az Ügyvéd rest, késedelmes , vagy ismétlésekkel él, azzal lehet segíteni, ha a’ Bíróság a’ dolog velejéhez való előadások beiktatására magában a1 Pörben intő ítéletet hoz, sőt ha szükséges, a’ befejezésre idő határt is szab — azért utasításánál fogva mind ezen 2-ik, mind a’ következő 3-dik szakaszokat kihagyatni kívánja. Somogy Vármegye 1-ső Követe kijelentette, hogy Küldői a1 megpirongatást büntetésnek nézik — büntetést pedig egy Polgárra sem kívánnak ítélet nélkül kimondatni, ’s azért a’ felolvasott szakaszt kihagyatni kívánja. Bihar Vármegye 1-ső Követe hasonló értelemben jelentvén ki magát, szinte a1 §. kihagyására szavazott. Szala Vármegye 2-ik Követe Somogy Vármegye Köveiének abbéli előadását, hogy meghalgatás, és ítélés nélkül büntetni egy Polgárt sem lehet, igen is helyesnek Ítélte — azért, miután a’ Processualis rendszerben elfog határoztatni, mi rendben tellyesíttsék a’ perlekedő Felek kötelességeiket, és így csak akkor lehetne megítélni, hogy késedelmes, és restelkedő-é a’ Prókátor, midőn a' Per vizsgálás alá vétetik, ezen szakaszban nyilván kívánta kifejeztetni, hogy a’ Bírónak csak akkor legyen hatósága a1 Prókátort megpirongatni, ha ez ellen a’ restelkedés nyilván bebizonyíttatik. Csongrád Vármegye 1-ső Követe osztja Tolna, ’s Csanád Vármegye Követeinek nézeteit, ’s maga is a' Pörök szükséges siettetését, ’s a' Felek érdekeinek biztosítását, a’ pörözés rendjében teendő alkalmatos rendelések által véli inkább elérhetőnek. A’ Bíróság színe előtt való megdorgálást igen érzékeny büntetésnek tartja , ’s úgy hiszi, hogy azt annak kétségbe venni nem is lehet, ki ezen nyilványos megfeddésnek némelly kissebb criminalitásokban büntetésképpen való használását tudja. A’ büntetésnek a’ Szólló vélekedése szerént mindég mérsékeltnek kell a’bűn, vagy hiba nagyságához lenni — ’s azon büntetések, mellyek kelletinél túl szigorúbbak, nem csak czéleránytalanok, de ártalmasok is — kivált a’ midőn szelidebb módok által biztossabban elérettethetik a’ büntetések fő czélja, t. i. a’ hibák, ’s bűnök meggátolása — a’ köz helyen való nyilványos megfeddést, a’ pörben való ismételés hibájához mérsékeltnek mondani nem lehet — sokkal bizonyossabban megfognak az ismétlések gátoltatni, az intő, és a’ Feleletek beadásának határ idejét meghatározó bírói ítéletek által — ’s így a’ nyilványos megfeddés végett a’ Bíróság elejbe való állításnak megemlítését kihagyatni kívánja, annyival inkább, minthogy a’ Kerületi szerkeztetés még az elkerülhetetlenül szükséges kihalgatást is kizárja. Jegyzö-Könyt YIII-dik Darab. I 4G
