1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

198. ülés

182

198. ÜLÉS. 21. Május.

A’ 23-dik Tör. Czikkely 3-dik §-a azÜgy nyilványos késleltetésére tzélzó Szóváltásokkal élőügyvédbüntetéséről.

Kassa Városa Követe azokkal a1 szólíolt Követekkel egy vélekedésben van, kik az ő általok előhozott okoknál fogva ezett 2-dik szakaszt ezen Törvény Czikkely szerkeztetekéből kihagyandónak vélik, mert maga a’ széllé Követ Is azt tartja, hogy arról, midőn valami Ügyvéd hivatalában restelkedő, és késedelmes, miképpen kellessék azt büntetni? — rendelkezni, és intézkedni nem ide, hanem a’ perlekedési rendszerre tartozik — és így ezen szakaszt is kihagyatni, és azon rendszerre általtétetni kívánnya.

Borsod Vármegye 2-dik Követe kijelentette hogy Küldői sintsenek megelégedve ezen 2-dik %. szerkeztetésével — ’s elégnek tartják azt, ha a’ hivatala kötelességei teljesítésében restelkedő Prókátor, előbb a’ Referens, azután az ítélőszéki Elölülő által megintetik, és ez valójában elég is , mert felette kemény, és érzékeny büntetés az, mikor valakit az Stélőszék színe előtt pirongatnak le — per , és ítélet kell arra , hogy valaki egy olly súlyos fenyíték alá vettethessék, annyival inkább, mivel azon büntetés betsiiletét szerető nevelt embernek sokkal jobban fáj, mint más érzéketlen embernek hat, vagy több hónapos arestom. Továbbá: a’ rest, és lomha Prókátor megbüntetése nem is annyira tartozik az ítélőszékekre, és a’ Törvényhozásra, mert a’ Prókátori lomhasággal öszve van kötve azon büntetés, hogy ha a’ Prókátor lomhaságáról kezdi magát megesmértetni, ’s tapasztalják azt, hogy az ő restelkedése miatt egy két Causansát per non defendit mul asztották el, elszoknak tőle a’ perlekedők, elveszti bizodalmát, és elveszti kenyerét — ennél pedig bizonyossabb, és természetesebb büntetése nem is lehet a’ lomha Prókátornak — ezért is ezen §-ust a1 feljebbvalók szerént kívánja a’ Szólló módosíttatni.

Poson V árosa Követe már magát a’ megintő ítéletet is büntetésnek tartja minden érzékenyebb Ügyvédre nézve — mivel tehát ezen szakaszt a’ Perekben hozandó ítéletek által igen könnyen kilehet pótolni, azt annyival inkább kihagyni kívánja, mivel magának a’ Bírónak is egy kedvetlen hivatalt, és foglalatosságot tesz kötelességéül, mellynek azömban több sikere nem lészen , mint a‘ Perbe iktatandó megintő ítéletnek, mellyet az Ellenfél is láthat, és belőle okot meríthet a’ pernek siettetésére.

Ekkor a' KK. és Ml. többsége maradjon kiáltván a’ felolvasott szakasz megállapíttatott.

Olvastatván a’ 3-dik §.

Az Egri Fő Káptalan Követe úgy vélekedett , hogy mi után e’ jelen Törvénynek első szakaszában az 1792: 16. Törvény Czikkely’ meg van érintve , azon Czikkelyben pedig az van, bogy: „Advocati a prolixis verbosis inanibus allegationibus abstineant 9 ac per Judices cohibeantur — ezen felhozott szavakat azon szó után: non perlinentibus szükséges befoglalni — mivel tapasztalta, hogy olly pernek, mellynek substratuma 18 forint volt, a’ revisiója három napig tartott.

Tolna Vármegye í-ső Követe: már Követ Társa előadta, minő okoknál fogva kívánják Küldői ezen Törvény Czikkelynek némelly szakaszit, ’s jelesen a’ másodikat kihagyatni — azon okok állanak ezen 3-dik szakaszra nézve is — mert egy részről a’ Bírónak határtalan hatalmat ád, más részről az Ügyvédlőnek függetlenségét veszedelmezteti. Ki nem tudja közülünk, hogy az Ü- gyet támogató nyomos okokat, és körülállásokat ismételni azért is szükség