1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

198. ülés

177

108. ÜLÉS 21. Május.

ve is a1 koz Bizonyítvány tekintetéből megnyugodni kéntelen, és azon ügyvédi Diplomában nyilvános kezességé ön megnyugvásának helyhezteti; mivel az Ügyvédek karában magassabb tanultsági jó erkölcsösség, az illető szabadság és függetlenség, mint ugyan annyi személyes, és az alkotmányos Országban megkívántatok tulajdonságok szükségesek, mivel a1 silányabb sorsuaknak is szükséges arra nyújtani alkalmatosságot, hogy magokat ingyen, és mindenképpen tökélletesíthessék, mivel lő, és gyökeres eszköze annak, hogy az Ügyvédi Kar illő becsben, és méltóságban tartassék, az volna, hogy ő a’ tudományokban kimi veit, és a1 jó erkölcsben tündöklő személyekből áljon, azért kívánja, hogy az Ügyvéd Doctor Juris Universi legyen — hogy továbbá magát az előkelő Prókátorok jelenlétében tartandó szigorú visgálatnak vesse alá, valamint az a’ szóllóval 30 évekkel ez előtt történt, hogy abban a’ nyilványos visgálatban a’ Bírák annak ügyességét, vagy ügyetlenségét Ítéljék meg, és mondják ki, hogy végtére a’ Törvénykezési gyakorlat több, mint két esztendőre szoríttassék, és kötelességül tétessék.

Lőcse A árossá Követe: — minden törvénvnek világosnak kell lenni — itt az moudódik: ut ad munus Advocati aspirans testimoniales super rite absolutis ordinariis studiis producat. Már pedig az Universitásban a’Theologia, és Orvosi Tudomány is a' rendes Tudományok közé számláltatik — ezek pedig a1 Prókátoroknak nem szükségesek, ugyan azért nagyobb világosság okáért a’ szerkeztetést így véli megváltozandónak: Quilibet ad manus advocati aspirans super rite absoluto cursu Juridico (jqui utique jam et Philosophicum praesupponitj testes Literas exhibere tenebitur.

Csanád A^ármegye i-ső Követe egy értelemben lévén Csongrád Vármegye Követével, a1 Doktorátust a’ Prokátorságra nem tartja ugyan szükségesnek, utasításához képpest azonban, a’már felhozott okoknál fogva kívánná, hogy aziíjak próbatétele nyilvánossan történvén, azok Ügyvédek által kérdeztessenek ki — a’ megbirálás azonban tovább is a’ felintetett Királyi Tábla Küldöttségénél maradván.

Aras Aármegye 2-ik Követe — Küldői ezen Törvény javallatot egészlen elfogadják ugyan, kívánják azonban azon két esztendei gyakorlási időt, mellyről itten említés tétetik, az iíjúság könnyebbsége végett úgy felosztani, hogy minekutánna jövendőben a V ármegyén mindennemű Perek folynának és igy az Iíjúság magának a \ ármegyéknél is mindenféle Perekben a1 szükséges tapasztalást megszerezheti — a1 tetemessebb kőltségeskedés eltávoztatása tekintetéből elegendő légyen ezen két esztendei gyakorlási időből hat Törvény szakaszokat a’ Vármegyék Törvény - Székein, két Törvény szakaszokat pedig a’Curian való törvényes gyakorlásban eltölteni. Melly ebbeli utasítások által Küldői, minthogy egyedül az Ifjúságnak, melly Hazánknak valóságos kintse, előmenetele könnyítésére czéloztak, nyilván következik, hogy Pest Vármegyének sem azon Indítványát, hogy jövendőben a’ ki Ügyvéd lenni kíván, egyszer smind a’ Doctorátust is felvenni tartozzon, sem azt, hogy ezeket jövendőben Prókátorok censurálják, mint az Iíjúság előmenetelének annyi gátjait, Küldői részéről nem pártolhatja.

Borsod A ármegye 2-ik Követe kijelentette, hogy Küldői is abban az értelemben vágynak, és azt óhajtanák, hogy a’ Prókátoroknak a1 közönségre nézve oily nagy fontosságú, és befolyású Karja ne számának sokaságával, hanem igazán megválogatott Tagjai jelességével ékeskedjék — 7s ennél lógva ők is azt kívánjak, hogy a' Prokátori Censura megszoríttásával jobban megrostáltassanak a’ Jcgyzo-Kőnyv VJII-dik Daruit. 45