1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
198. ülés
178 1U8. ÜLÉS. 21. Május. prokatorságra vágyakodó Ifjak, és szinte kívánják, hogy mivel a’Statusjava teszi szükségessé azt is, hogy tudatlan, és erkölcstelen Prókátorok ne legyenek — azt pedig legjobban úgy lehet elérni, hogy mível többnyire a’ Prókátorok nevelik, és formálják a’ mellettök praxison lévő Ifjakat, következésképp ok esmerik azokatlegjobban, e’ fellett őket ínteressálja leginkább, az, hogy közéjök holmi magányos pártfogások miatt tudatlan, és erkölcstelen újj Tagok hó ne csúsztaítassanak, annak utánna a’ Királyi Tábla Censor Tagjai közé, Censoroknak két vagy három minden tekintetben jeles Prókátorok is alkalmaztassanak. Egyébberánt azon javallathoz, hogy Prókátor senki se lehessen, ki a1 Pesti Universitásban Juris Doctorságra gradual va nem lesz, a’ Szólió egy átallyában íiern járulhat, mert, ha elhalgatja is azt, hogy az oskolákban kész tudós embernek senkit sem tesznek, és tettek még, hanem csak az utat mutatták, és mutatják meg neki, mellyen ha majd tovább megyen idővel Tudós lehet — tudjuk közönségesen, hogy osztogatják a1 Juris Doktori Diplomát, ’s mik azok a’ Juris Doctorok. — Valósággal a’ Juris Doktorságra való graduálásra már üres formalitás — a’ Juris Doktori nevezet pedig-, ollyatén puszta hang, és titulus, mint a’ Máltai Vitézek nevezete — ’s a’Szólió is esmert jeles embereket, kik Juris Doctorok valának, de nem azért voltak azok jeles emberek, hogy Juris Doctorok voltak, hanem azért, hogy miután már formalitásból Juris Doctorok lettek, azután tanulván, és tökélle— esítvén magokat, ember vált belőílök. Sopron Vármegye 2-ik Követe ugyan a’ KK. és Rendeket untatni nem akarta, kijelenteni mindazáltal kötelességének esmerte, hogy Csongrád Vármegye előadásával megegyez, mert a’ publicitás ellen ez ideig a’ vitatásokban előadni semmit sem hallott, — nem is látja által, miért a’ Censura nyiívánságossan ne történhessen. Abban a’vélekedésben azonban nem lehet,hogy Prókátorok censuráljanak, mert valamint Tanuló korokban a’ Befensiók alkalmával előre kicsinálták az oppugnansal, hogy micsoda kérdéseket adjon, úgy szinte kilehetne eztet csinálni a’ Prókátorokkal is. Tolna Vármegye 2-ik Követe: ha a’ nyilványosságot átallyában jót szerzőnek, és biztosítónak esmérjük el, ha azt Hazánk alkotványa egyik éltető elvének valjuk — nem látja, miért ezen állapotban annak helyt ne adnánk — és ennél, úgy az elő hozott más okoknál fogva a’ Censura nyilványosságára voksol. Ezt a’ Karok és Rendek nyilványos helybenhagyó kiáltása követvén Somogy Tármegye Köveíje meg egyezett ugyan a’ Borsodi Követ azon vélekedésében, hogy az oskolában senki jó Prókátor nem lesz, — de kérdi még is, vallyon nem lehet e’ a’ Prokátorságot könnyebben kitanulni annak a’ ki tovább tanul, és több tudományokat tud? már pedig bizonyos, hogy a’ ki doctorizáltatik, annak többet kell tanulni — hivatkozik e’ részben Európának minden civilisáltabb Országaira — a’ Prókátorok mindenütt egyszer’smind Juris Doctorok is. Többnyire pártolja a’ publicitást, valamint azt is: hogy a’Prókátorok examináljanak — eisern is mozdítja ötét vélekedésétől Sopron Vármegye Követének előadása, mert az Oskolákban a’ defendens Tanuló nem osztozik egy tálbul az oppugnatorokkal — de osztozik ám itt a’ Prókátorral a’ censurandus, és így a’ Prókátor bizonyossan megfogja kritizálni, hogy való e’, vagy sem Prókátornak, vagy is az ö sorsos társának? — ugyan azért kívánja, hogy jó Prókátorok, kiket a1 Tábla kinevez; examinálják a’ Prokátorságra vágyó Ifjakat. I
