1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

186. ülés

zu

186. ÜLÉS. 30. April.

fógvást a' Királyi Táblához, csak Nemes személyek jöhetnének feszegetésébe bé avatkozni, csak Hars Vármegye’ Kovetjc által tett Indítványnak részéről is tellyes mértékben való pártolása tekintetéből, a’ már bőven feihozaítakhoz csak azt mondja: közön ségessen és számos Követek áltál, kijelentetett az, hogy ha a’ Tárnok szék megszüntetett, és minden Perek a’ Városoktól a’Királyi Táblához vitettek volna fel, akkoron illendő számmal a’ Királyi Városoknak kebeléből is kellet volna mind a’ Királyi Táblához, mind a' Hétszemélyő köz Bírákat kinevezni; ha tehát a’ kinevezésnek elve, minden Aristocraticus Tekintet nélkül előbb már meg állapíthattya, gondollya valamint arról, ha lehet e’ a’ Nemest oda ki nevezni, eszmélkedni felesleg való, úgy miután bizonyos az, hogy nem minden Városi Perek vitetnek fellyebb a’ Tárnok székhez, hanem némeliyek úgy mint a’ Criminalisok, Fiscalisok, és Bivortialisok közvetetlen a’ Királyi Táblához appelláltatnak, azért ha nem annyi számú Birák is, vagy Referensek a* mennyen az első Esetben megkivántatnának, de legalább a’ szükséges Idom és arányban most is mind a’ Királyi Táblához, de annál inkább, mivel a' Tárnok székről minden Perek egyenessen a’ Hétszemélyő Fő Táblához mennek, ide is a5 Polgári Karból Bírákat ki nevezni szükséges lészen. Azért Bars Vármegyének Indítványát pártolván, azt a’ KK-nak és RR-nek Igazság szeretettbe ajánlja.

Az Elölülő: Ha megnyugszanak a’ Rendek: marad a’ Kerületi szerkeztetek.

Lőtse Várossá’ Követje szinte pártolja Bars Vármegye’ Követének indit-* ványát, és igazságosnak találja, hogy nem csak a’ Királyi, hanem a’Hétszeméflyes táblához is neveztessenek a’Városi rendből, aránylatban néhány tagok, ügyan is a’ Királjű Udvar (Curia} az Ország közös ítélő széke, ’s azért szükséges, és a’ mostani század szellemével megegyező, hogy annak léteiére, valamint a’ törvényhozásra a’ negyedik rendből is meg hivassanak. A’ SzóJló nem kívánja az eddig mondott okokat ismételni, azonban egy nehézséget, melly niás alkalommal is fel hozatott, kivan el hárítni. Az inondatik t. i., hogy a'nemes csak a’ nemes és az által választott Biró által Ítéltethetik el; a’ mi éppen néni áll, mert a’ felett, hogy alig van a’ Megyében olty eset, mellyben a’ Biró köz voks által választatnék, és azért sok közül is kik azon bíróra voksokat nem adták, ’s ekkép nem ők választották — ugyan azon Biró meg ítélése alá tartoznak, kérdi a’ Szólló, ha azon esetben, a’ midőn jelen nem volt valaki más Megyébe történt restauratio alkalmával, és azon Megyében Pert indít, valljon a’ maga által választott bírótól kapja e’ ítéletét? Bizonyára nem. Ide janii az, hogy egy ok az al Bíróságok’ eltörölteíésének az volt, hogy a’ Felperesnek választás engedtetvén», melly az Alperes’ nem kis veszélyével történt — ezen egész elv a’ részre hajlás alapján épült. De maga a’ tapasztalás leg inkább meg czáfolja ezen ellenvetést, mert a’ Sz. Királyi Városokban a* városi telkekre nézve minden Nemes, Gróf, Vagjr Herczeg a’ Városi Bíróság által — kinek választásában részt nem vett — Ítéltetik el. Ezért nem áll az, hogy a’ nemes csak az általa választott birák által Ítéltethetik el. Midőn tehát mint fellyebb niondá a’ Királyi Udvar (Curia} az Ország köz ítélő széke, kéri a* Szólló a’ Rendeket, hogy arra, valamint a’ törvényhozásra a’ negyedik rendből is alkalmaztassanak néhány tagok. •