1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

185. ülés

352

185. ÜLÉS. 29. April.

azt uj Törvény máskép magyarázni nem fogja, nem érthet mást, mint Civium unitatem.

Vas Vármegye’ 1-ső Keretjének vélekedése szerint meglehet avval a’ kifejezéssel liberis suffragiis proponet elégedni, mert ugyan is, ha azt mondjuk Civium liberis et communibus suffragiis, akkor inkább tétethetnék azon ellenvetés , hogy mi a’ politico publicumhoz tartozó tárgyat előztük meg, ő részéről igen érti azt, hogy mit tészen ut Civitas liberis suffragiis proponat gondolja, azon Követek is, a’ kik indítványát pártolták, szinte értik azon kifejezést, a’ mellyet annak idejében használni lehet, minden esetre a’ liberis suffragiis bent foglalja azon elvet, hogy arbitrarie nem fognak a’ Tárnok székhez Bírák proponáltatni, bent foglalja továbbá azon generale princípiumot is, a’ mell vet a’ Vármegye Törvény Székeinél kimondottunk. Elégedjünk meg tehát mostanában azon additamentummal liberis suffragiis; mert a’ szabad választás elvét világosan magában foglalja.

Bars Vármegye’ 1-ső Követje: megnyugszik a’ szerkeztetésben, ha a’ Civium szó ki is marad, ha a’ Város nevezete alatt a’ polgárság Közönsége értetik.

Arad Vármegye’ 2-ik Követje előadja, hogy fentebbi előadásában a’ Civitas szót a’ polgárság közönségének vette, melly mellett most is megmarad.

Temes Vármegye’ I-ső Követje azt véli, hogy a’ Civitas szót azon értelemben vesszük, és venni fogjuk, mellyben eddig vettük, még a’ Törvény az eránt újabb határozást nem hozand.

Trencsén Vármegye’ 2-ik Követje szorossan ragaszkodván a’ Törvényekhez, a’ Civitas nevezet alatt mást nem érthet, mint a’ polgárság közönségét, ’s ezt óvás gyanánt a’ Jegyző könyvbe iktatni kívánja.

Zala Vármegye’ 1-ső Követje: Éppen azért, mivel a’ Temesi Követ azt érti a’ Civitas alatt mit eddig értett, az eddigi szokás pedig némelly helyen ezen nevezet alatt a’ választott községet, némelly helyen pedig a’ Magistratust értette ; ne hogy illy magyarázat ismét divatba menjen, egyenesen a’Törvényben azt meginogj aráztatni kívánja, hogy t. i. a’ Civitas szó alatt sem az Electa Communitas maga, sem a’ Magistratus maga, hanem az egész Városi Communitas értetik.

Szabolcs Vármegye’ 1-ső Követje: Ha úgy magyaráztatott volna a’ Vas Vármegyei indítvány, hogy az alatt nem’minden polgárok közönsége értetik, de megint annak uj magyarázat kell majd, első lett volna a’ Szóllő, ki ennek bővebb fejtegetésébe bátran mert volna ereszkedni, mit értsen a’ Civitas alatt; de az ellenkezők is úgy vették azt, és nem máskép; midőn voksolt a’ Szóllóa’ communibus epithetumot is hozzá adta; látja most, hogy Temes Vármegye Köveije maga akar magyarázatot adni ezen világos kitételnek, ő is tehát a’ félre értések tekintetéből Megyéje részéről megjegyzi, hogy ő a’ Civitas alatt minden Polgároknak közönségét kiterjedve érti. Eltöröltetni óhajtván tegnap a’Tárnoki széket, nincsen keze megkötve a’ szabad véleménye kiadására; az osztó igazsággal ő is egyezőnek látja, hogy ha megmarad a’ Tárnoki Szék, az ott állyon fel, hol a’ Tárnok lakik, hol a’ Consilium, Camara mennyiben a’ Királyi Városok tutelaris existeníiájokkal ezek szoros kapcsolatban vaunak, ’s igy Budán óhajtaná.

Pest Várossának 1-ső Követje: Mennyire itten a’ Civitas szó értelme felül némelly kételkedések, sőtt bal magyarázatok is hozattak fel, kéntelen maga részéről kijelenteni, és bátorkodik az iránt minden Városi Követekeggyetértésé-