1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
181. ülés
242 Esztergom Vármegye 2-dik Követje, ha a nyilványosság ke'rde'se halasztatik, nem szóll, megjegyezni azomhan köteles, hogy az ö helyheztetese külömböző, mert Küldői a’ nyilványosságot tsak a’ Törvényszékekre kívánják szoríttani. Zemplén Vármegye 1-ső Követje, a’mini már ezen Törvény Czikkely felvétele előtt kijelentette, úgy ezen Szakaszra is kifejezte Küldőinek itten előadatni kívánt utasítását; hogy mind ezen, mind más ítélőszékeknél, a’ Törvényszéki mimkálódások köznyilványossággal tartassanak , mellynek további szabályait akkor kívánja előadni, midőn ez a’nyilványosság elve itt elébb elhatároztatik. Szathmár Vármegye 2-dik Követje a’ Birák számára nézve nints észrevétele, és a’ nyilványosság halasztásában meg nem eggyez , mert ha más kissebb tárgyak mellékessen elhatároztattak, annál kevésbé lehet a’ nyilványosságot, mint az igazság kiszolgáltatása legfőbb ereklyéjét elmellőzni. Békés Vármegye Követje (Novák Antal) köteles lévén azon nyilványosságot, melly az Ország és Vármegyék Gyűléseiben divatozik, a’ Törvényszékeknél is behozni, — minthogy annak kimondását e’ Szakaszban is helyén lenni vélné, az Indítvány elfogadását szinte szorgalmaztatta. Arad Vármegye 2-dik Követje a’ nyilványosságot, mind utasítása, mind meggyőződése szerént pártolja, és nem tagadván, hogy a’ nyilványosság eldöntése halasztatott, arra azomban nem emlékezik, hogy az Ordo Processualisra, ha azomban úgy van, vélekedését oda feltartja. Tóina Vármegye 2-dik Követje: Arra nézve, hol legyen helye ezen tárgyban! határozásnak -— megjegyzi; hogy a’ mint vagy a’ nyilványosság rendszerét fogadják el a’ Karok, vagy zárt ajtók megett hagyják a1 törvénykezést ; ennek elrendelésében is az eggyik vagy másik külömböző lelke szerint, és egygyik vagy másikhoz alkalmaztatva kell történni az intézeteknek, és így mind azokbanj meilyek még hátra vannak, mind azok eránt, mellnek a’ bár tanátskozás alatt voltakra nézve még előfordulandnak , sokkal pontosban, czélerányosban lehet végezni , ha hogy ama kérdés ellészen döntve — lessz az érdemben mihez határozattan tartani magát , és nem bizonytalanságban, kiki a’ szerint szóll a’ dologhoz , mint a’ nyilványosság kérdésében egy vagy más részre hajlik. A’Bírói eljárás millycn légyen a’ nyilványosság rendszere alatt — ez részletesen és a’ törvénykezés rendjére nézve hogyan létezzen ? — igen is az Ordo Processualisban elhatározandó, de eleve megállapíttathatnék baj nélkül, hogy nem zárt ajtók, hanem' a’ nyilványosság elve léend a’ törvényvénykezésben. A’ melly elvet a’ magyar alkotvány alatt argumentumokkal támogatni nem is lévén szükséges, pártolja az indítványt. Bars Vármegye 1-ső Követje a’ nyilványság kérdése természetéhez képpest a’ Bíróságok elrendeltetéséhez tartozik, és pedig az eleire, ha pedig ott el nem döntetett, akár melly részére. Thurótz Vármegye 2-dik Követje: Hogy az ítélőszéknek Birósága legalább hét személyből, javalat szerént aljon, abban a’ Szolidnak Küldői megeggyeznek, — tsudálkozik azomba a’ Szólló, hogy Csanád Vármegyének Követje a’ Biróság számát kilentz személyre kivánja felemelni, mivel az Úri Székek Bíróságának elrendelése alkalmával Tábla Bíráknak hijánya eránt maga is. pa-181 -dik ÜLÉS. 24. April
