1832-1836 Jegyzőkönyvek 7. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
181. ülés
24ő naszolkodott — mivel továbbá eddig is salarisatus Tábla Bírákra szükségé volt, és innét nyilványosan kitettzik — hogy a’ Bíróságra alkalmatos Táblabirákkal nem bővölködik. — A’ mi pedig Zala és Tolna Vármegyék Követjei által indítványba hozatott, és több Követek által pártoltatott ezen Ítélőszéknek adandó publicitását illeti, mivel ennek előmozdítása a’ Szolidnak és Küldői által is megvagyon hagyva, az iránt tehát véleményét abban nyilatkoztatja ki, hogy mivel az a’ felől teendő határozás, Somogy Vármegye Követ jenek Indítványa következésében a’ KKVés RB. többsége által , már az előtt a’ Processualis Ordonak megvi’sgálására vagyon halasztva, ezen oknál fogva tehát itt ezen a’ helyen az iránt semmi rendelkezés, sem pedig némelly princípiumoknak meg. álapítása nem tétethetik, mivel ez minden kiterjedésiben előrebotsájtandó meg fontolást kivan, annál inkább, hogy ámbátor a’ Szólló annak pártolására köte- * lesnek magát kinyilatkoztatja, még sem bizonyos abban, hogy annak minéműsége megfejtésiben, megfog e’ az említett Követ Urakkal eggjezni. — Végtére a’ nevezett Csanád Vármegye Követjének azon Indítványára, mclly szerint azt kívánja, hogy ezentúl a’Perek nem máskép, hanem csak magyarul folytathassanak, és az ítéletek is egyedül Magyar nyelven hozattassanak, kernelen a’ Szólló kinyilatkoztatni, hogy ez, a’ mint azt a’ KK. és RR. magok is elösmérni fogják — a’ mostani tárgyhoz és foglalatoskodáshoz éppen nem tartozik, — mert a’ Magyar Nyelv előmozdítása felől különös Felírás, és különös értelembe is, az elől eges Sérelmek és Kivárnátok sorába, O Felsége eleibe tétetett; — a’ KK. és RR. tehát külömböző tárgyakkal, és ellenkezőképp öszvezavarni nem kívánják, de egyszer’smind azt is elösmérik, hogy ollyan törvényt alkotni, az Ország Gyűlési gondoskodás meg nem engedi, melly az Ország nagy részibe ki nem vihető és sikereden volna, azért tehát a’ tett Indítványnak ellene mondani el nem mulasztja. Kassa Várossá Követje: Ila ezen Törvény Czikkelybe a’ Vármegye Törvényszékek elrendeltetését úgy öszveszerkeztetve lenni látná, hogy ez ellen semmi kifogást tenni nem lehetne, akkor ő is az ítéletek nyilványossága erant, tett Zala Vármegyei Indítványt örömest a’ maga helyén pártolta volna, de miután abba több hijjányt szemlél, és ezen Törvény Czikkely 5-dik §-sát leginkább a’ Supplens Assessorok választása eránt csupa önkényen alapulni tapasztalja, de ez a’ dolog ide nem is tartozna, azon Indítványt most teljességgel nem pártolhatja. . Csanád és Po’sony Vármegyék l*ső, és Ungh Vármegye 2-dik Követjei a’ nyilványosságra jelentvén ki magokat. Az Előlülő a’ többséget a’ nyilványosság kérdésének az Ordo Processualisra való halasztására , egyébberánt pedig a’ Kerületi Szerkeztetekre mondván ki. A' Vármegyei A* Nádori ítélő Mester olvasta a’ következő 8-dik §-t. I*elü **eke!\‘ , , . , , , . rul szóim 6-ik Pesth Varmegye 2-dik Követje utasítása tartja, hogy a \ egrehajtasok j g.j^ ^_a bizódjanak a’ Szolga Bírákra és Esküttekre, és tsak különös esetekben a’ Tábla az eránt, hogy Birákra, ha pedig a’ tárgy igen fontos, a’ Per Előadója is rendeltessen a’ veg* kofótkezési-61 rehajtáshoz. ben intézetbe Zemplén Vármegye 1-ső Követje: Küldőinek azon észrevételét terjesz- vcen(lő íoglatette elő: hogy a’törvénykezési foglalatosságokat, főképpen pedig a’ bírói meg- jrij^k^fldesse-61 * nek ki. • 181 -dik ÜLÉS 24- April.
