1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
171. ülés
• \ f 432 171. ULKS. 12. April. kívül valónak állította, hogy azok a' városoknál gyakorlatban vágynak, ’s megszoktak ítéltetni, nevezetesen Matulay Pál nevű nemes Ügyvéd Eperjes várossá határán több rendű erőszakot követvén el, ötét a’ város, polgárjai keresete következésében a’hatalmaskodás dijjában is el marasztotta, ’s Ítéletét végre hajtotta. Ha tehát hatalmaskodás felett magokra a’ Nemesekre is törvényt szolgáltat a’ Város, szem előtt tartván az 1617 : 26. 1649: 17. és 1723: 64-ét által néni láthatta, mi módon lehessen a’ Városi törvényhatóság ’s bíráskodás alól a’ Honoratiorokat elvonni. Fehér Vármegye’2-ik Követje: Minthogy már most a’ Rendek a’birságiumokat elkülönözik, a’ Városok pedig ezen értelemben azt nem ellenzik, ő is a’ szerkeztetés mellé áll; a’Ilonoratiorokról többé szóllani nem kívánván, mivel ez már törvényes Conclusum. Pest Várossá 1-ső Követje: Elébbeni nyilatkoztatása bizonyítja, hogy ő azon kérdést, mi módon számiíattak tegnapi Ülésben a’ Honoratiórok tárgyában a’ szavazatok, és micsoda erőt tulajdonit ő az abból származott Conclusumnak, most vitatni nem akarja; de miután mások annak bővebb feszegetésébeereszkedtek , és ellenkező részről némelly, a’ dolog velejébe igen mélyen vágó állítások hozattanak elő , ne hogy azon Város , mellynek képét viseli , az ő alkotmányos , és fő Jussaiban , halgatása miatt legkissebb csonkulást is szenved’ jen, szent Kötelességének látja, erről is szabadon és világossan mindjárt kimondani a’ meggyőződését. Az 1790-ik 67-ik Czikkelynek, midőn a’ rendszeres munkák készítése és felvétele eránt rendelkezik, ezek a’ szavai: „Eousque etiam Constitutionali Diaetarum, prout et Comitatuum, aliarunique Regni Jurisdictionum activitate salva permanente.“ Hogy itten azon kifejezés által „aliarumque Regni Jurisdictionum“ a’ Királyi Városok értetődnek, azt csak senki tagadni vagy kétségbe hozni nem fogja, midőn pedig „Constitutionalis Activitas“ mondatik, hogy akkor a’ sarkalatos Jussok és ezek gyökerét tevő alkotmányos Törvények nem csak nem sziintettetnek meg, hanem inkább felélesztetnek, szinte bizonyos; valamint az is tagadhatatlan, hogy az 1608-ik 1-ső Czikkely a’ Városok Ország Gyűlési állására nézve szinte úgy, mint a’ többi három Státuséra sarkalatos, és constitutionalis. — De ismét ellentétetik valami szokás, melly miatt a’ 4-ik rend béfolyása nem divatozhat. A’ szólló Követ ezen tekintetben kéntelen ismételni azt, a’ mit már más alkalommal adott elő, a’ mi tagadhatatlan igazság és a’ mit itten a’ Vármegyei Követek által kormány ellen több Ízben elő görditetni hallott, hogy t. i. az alkotmányos és sarkalatos Törvényekés Jussok ellenére semmi szokásnak ereje nincsen , és hogy hatettleg olly szokás fel is áll, azt nem szokásnak, annyival inkább nem törvényes szokásnak, hanem tulajdonképp vissza élésnekkell nevezni's tekinteni, kéntelen tehát a’ szólló Követ azon felhozott szokást is, melly a’ 4-ik rend Ország Gyűlési béfolyása és Votumaik értéke ellen szegeztetik, a’ visszaélés nevével bélyegezni. — Ezek következésében azon kérdésre, hogy a’ l-ik rend Követjei, mit akarnak a’ tegnapi Conclusum ellen tett óvással, nyilván és Magyarán azt mondja feleletül : hogy minekutánna a’ Városiak számot vetni tudnak, és a’ Tegnapi Ülésben történt szavazatokat eggyenként meg is értették, világos lévén elüttök, hány Vármegye szavazott a’ Városi indítvány ellen, és hány mellette, a’ Conclusumból azt hozzák ki, hogy azon több, mint húsz Városok szavazatja, mellvek megegyezőleg a’Sopron} i indítványt pártolók, éppen semmi tekintetben semmi számba se vevődött légyen; — mivel pedig illyen a’ sarkalatos Törvénybe
