1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
171. ülés
171. ÜLÉS. 12. April. 433 megütköző bánás móddal semmiképp meg nem elégedhetnek , sőtt legszentebb kötelességeknek tartják a’ 4-ik rend Jussait illy veszedelem ellen védelmezni, ez eránt ellenkezéseiket nyilván kimondani csak azért is szükséges, hogy mind a’ Fő Rendek Tábláján, mind pedig a’ Felsőbb helyen, de az egész Országban is tudják meg, hogy itten a’ Conclusuinok minénní Többség akaratján épülnek. — Noha pedig már ezen Conclusum eredetéből is nyilván való, hogy a’ Városi Követnek szállása, akár miilyen nagy, és velős okokat, akár miilyen alapos Argumentumokat hordjon elő, ezen Teremben valóságos sikerülést nem talál, minthogy azomban a’ Férjfinak kötelességét tellyesiteni kell, akármiilyen elnyomott, és szomorúi helyezet ben is lássa magát, ezen okból át menvén már most a’ Tanácskozásnak kitűzött tárgyára, — a’ 2-ik §. első részéről bátran azt állítja, hogy ha az úgy maradna, a’mint a’ kerületi szerkeztetésben oívastatik, az a’ Városokban nem a’ rendet nem bátorságot, hanem csak a’ zavarokat, megütközéseket ’s bajokat nevelné. Ugyan is hogy ha, a’ mint áll a’ tartalma a’ Városi Fundusok eránt, csak azon Nemes tartozik a’ Városi Bíróság előtt perlekedni, ki ugyan abban a Városban ingatlan Birtokot tart, hol kellene majd akkor Pert indítani, vagy igazságot keresni, ha vagy a’ vidéki, vagy a’ Városban lakó, de ott birtoktalan nemes foglalást, hatalmaskodást vagy kárt tészen a’ Városi Házban vagy Telken? nem de ez ollyan megszorítás volna, ki a’ felállított és megengedett elvnek jobb részét gyakorlatban semmivé tenné? nem de ösztönt foglalna az magában arra, hogy a’ vidéki vagy Birtoktalan Nemes a’ Városokban majd csak nem szabadon tegyen foglalásokat, hatalmaskodásokat, károkat: mert helyben Bírája nem lévén, távol lévő lakhelyen keresni igen bajos , a’ kárt pedig ott bébizonyitani majd nem lehetetlen volna? Hova vezetnének ezek? — mi továbbá illeti azon kivételt, hogy a’ Városi Biróhatóság a’ Bírságok és egyébb Pénzbéli büntetések el ítélésére Nemesek ellen nem terjed, ez most midőn az Ország Gyűlésnek kitűzött czélja a’ Perek rövidítésén és kevesbítésén munkálódni, egyenessen azoknak hosszabb , és szövevényes voltát, és tetemes szaporítását vonná maga után, pedig minő következéssel ? a’ Polgárnak bajára ugyan de a’ Nemesnek semmi hasznára, sőtt nagy és elkerülhetetlen kárára; mert nem volna a’ Törvény elleni cselekedete elegendően megbüntetve azzal, hogy a’ vissza helyheztetés, vagy kárpótlás végett a’ Városi Bíróság előtt Perben állaui, Ügyvédet ’s egyébb költséget kitartani, ‘s utólyára a’ kárt is megtéríteni kellene, még ezen kívül további nyugtalansága, Per patvarkodása, deujjabbés jóval terhessebb költsége is eredne azon Perből, mellyeta’ Polgár a’ Törvényes Birság megszerzése okáért a’ Vármegyei Bírája előtt folytatna, és mellynek egyébb vége úgy sem lehetne, mint a’ Birságnak a’ Perbeli költségekkel együtli megfizetése, már illyen kedvezése a’ Törvénynek hogy férne meg a’ Nemesek hasznával, hogy az ezen Ország Gyűlésnek kitűzött üdvességes czéljával? meg nem fogható;—de lássuk miképpen állana a'dolog gyakorlati folyamatjában. Az ollyan Bírságot követelő különös Perben vagy szabad volna az Alperesnek védelmére valamit előhozni, vagy nem. Ha szabad, más kifogások, vagy védlő eszközök nem is képzelhetők, mint ollyanok, mellyek az alapi Perben hozott ítélet igazsági és az ottani próbák értéke ellen hozatnának fel; úgy de azon Per, ha a’ fellyebb vitel Jussával élt az Alperes, maga a’ Fő Törvény Szék előtt visgálatban volt, és a’ Városi Bíróságnak igazságos ítélete helyben hagyatott, tehát illyen ítélet ellen illyr világos cselekedetekre nézve a kifogások hijjába valók, sikereiknek és méltatlansággal járók volnának — és igy megkell engedni, hogy azon Jegyző-Könyv VI-ik Darab. 109 i M
