1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
167. ülés
4 *2<)4 167-dik ÜLÉS. 8. April. «tároknak alkalmat nyújt — eltávoztatása tekintetéből, Győr Várossá Követjének Javallatát pártolja, és a szerkeztetésbe a’ „Cirium“ szó után „habitationem et possessorium Civile retinentium“ szavakat nyilván kitétetni kívánta. — Pest A árossá Követje megjegyzette, hogy ha, midón itt az itéló székekről rendelkezések munkába vétetnek, — előre meghatároztatok: hogy első folvainodásu bíróság mindenütt a' hely, vagy határbeli légyen, — hogy ez előtt minden olly tárgy iráni, — melly vagy a’ helyben lévő vagyont, — vagy az ott elkövetett cselekedeteket érdekli, — az igazságot keresni, ’s nyomban találni is lehetne; — ha a jó rend, a' hitel, és az ipar felélesztése kedvéért az igazság kiszolgáltatása, egyszerűbb állapotra állíttatnék fel, — akkor nem volna maga rendjén, hogy e helyen is akár a’nemesekre, akár pedig a’ polgárokra nézve olly kivételek tétessenek, — mellyekböl — a’mint már az eddig például felhozott esetek bizonyítják — sok nehézségeknek és zavaroknak származni kell. — Nem is volna igen nehéz magokban a Vármegyékben a’ határbeli Törvényszékeket, egyes Járásokban úgy felállítni, — hogy azok előtt minden némü ember, — ki azon kerületben lakik, bir, foglalatoskodik, ezen visszonyaiból eredő kérdések eránt Törvényt állani köteles volna. — Csak igy lehetne biztos, rövid, és oltsó módon az igazság kiszolgáltatására szert tenni; de minthogy ezek minálunk még tsak óhajtások, -- a’ szólló Követ azokra szorítja az észrevételeit, mellyek itt a polgárokat tekintve hozattak elő: — nevezetesseu azt tartja, — hogy ha valamellyik Polgár a’ Városból eltávozik4, sőtt ha kiköltözik is, — még azért a’polgári characterét mindjárt el nem veszti, hanem tsak azokkal, mellyek tsak Városban gyakorolhatók, élni ideig óráig megszűnik — hogy ha akár mikor visszajön a' Városba — de különben is, hol a személye, szorosabb értelemben érdekelteik, bizonyosan az egyszer nyert kiváltságával járó jusoktól őtet megfosztattotnak tekinteni nem lehet, — ha tsak ez ítélet által ki nem mondatott. De mind ezekből még nem következik: hogy tehát ő a’ Városon kívül, a’ helybeli Bíróságnak. ha az mindjárt az úri széke volna is, alája vetve ne legyen; — vagy hogy az, ki ötét a városon kívüli lakása, birtoka, vagy foglalatoskodása iránt az úri széki bíróság alá helyeztetni kívánja — ezzel a’polgári Jussokat csonkítani akarná. — A’ szólló Követ a Polgárok valódi javát ’s hasznait, — nem az ill v en zavart okozó, és az igazság kiszolgáltatását megakasztó kivételekben, — hanem inkább abban keresi és látja: hogy tágas, és szabad út nyittassák meg nékik, — melyen az egész Országban, és igy a’ Városokon kivül-is, minden nemii iparkodást biztossan űzhessenek; — hogy ezen tekintetben köz és általjános bizodalommal, és hitellel bírjanak, — ez azomban gátoltatnék, ha azt határozná el a Törvény, hogy a’ Polgárokat, akár hová költözzenek, akár minő viszonyokba távol lévő helyeken is botsátkozzanak, mindég tsak az illető városi Törvényhatóság előtt keresni kell; — mert igy senki sem akarna velők olly kötésbe vagy viszonyba ereszkedni, melyből eredhető panasz vagy per miatt — sok mértföldnyi távolságra, a’ városi bíróság eleibejárni kéntelen volna. Történt az sokszor, és ezután is még inkább fog történhetni: hogy minden polgár úgy reményű sorsa javulását, ha valami uraságnál szolgálatot válal fel; — ha Jobbágyi Telket, vagy Zselléri házat szerez magának; — ha a’Földes Úr fundussán valami mügyárt, vagy egyébb vállalkozást állít és űz; — de hogy mind ezeket akárhol tehesse, bizonyosan szükséges: hogy nem tsak a’fundus, — hanem mind azon viszonyok eránt is, — mellyekben a’birtoka, vagy akármiuó foglalatossága után állami, azon hely, vagy határbeli törve/
