1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

167. ülés

167-dik LLES. 8. April.

2«;

nyes Bíróság alá tartozzék; — ha pedig ottan állandóul lakik is, akkor a személyes tettek miatt is, voltaképpen, vagy a’ helybeli, vagy pedig a’ Vármegyei Törvényhatóság alatt állnia kell, ezen nézeteket kívánná a' szolló a’ kérdéses kivétel mellett kifejeztetni, — és azon szó ,,fundus“ után következendóket „relate ad fundos Jurisdictioni Dominuli obnoxios, et cum his nexas, aut alias locales suas correlationes“ iktatni. 3Iert ha valamelly polgár messze a’ várostól p. o. szóllőt bir, azt munkáltatja, hordókat tsináltat, vagy egyébb tartozásokat vállal, és nem fizet, váljon azt azon bíróság eleibe, mellyhez birtoka tartozik, nem volna szabad illy tartozások iránt is idéztetni, ’s megmarasztaltatni? Váljon meg fér e’a’ jó rendel, és az igazsággal: hogy illy esetben a’ szegény munkás, — vagy más néki hitelt adó ember magáét messze földön keresni kéntelenitessék? Ataljában a' szálló Követ külömbséget lát a’ deák és a magyar szerkeztetés között, amabban a’ fundus szó sokkal megszorítóid), mint sem emebben a ,javak“ kifejezés, mert ezt ingó vagyonra is lehet érteni; ezen külömbözést tehát eltávozni kívánván — ha az előterjesztése elfogadtatnék, járulna a’ redactiohoz, 's az ellen további kifogása nem volna.

Eperjes Várossá 2-dík Követje azt tartván, hogy a’ Iionnosok erköltsísége az országnak legnagyobb tökélletessége, a melly külömben el nem érettethetik, ha tsak minden Uradalmi, Városi, és Vármegyéi Bíróságok helybéliek (territorialteok) nemiésznek, mellyet t. i. Zsigmond 2-dik Decretuma 8-dik Czikkelye értelmében, minden sértéseket, hántásokat, akármi rendű, méltóságú s’ sorsú hazafiak ellen meg ítéljenek, s ugyan azért a’ Hely színén elkövetett kitsapongásokat a Nemes emberekre és Polgárokra nézve is ott kívánja megitéltetni a szálló, a' hol az azt elkövető tartózkodik, és vétkezik.

Kassa Várossá 1-ső Követje elő adta, hogy ha a' Győr és Sopron Városok Követjei által ajánlott változtatások a’viszonosság, és helybéli Bíráskodás elvét a' Kir. V árosokra nézve a' maga egész kiterjedésében kivívnák: a’ szálló is örömest hozzájok járulna, — de e’ felöl való értelmét Szeben városa Követje már elő adván — a’mennyiben Győr városa Követje a’ birtokos, és birtoktalan Polgárok közt külömbséget tett, azt a szálló Követ semmiképp el nem fogadhatja, mert azt tartja, hogy minden Polgár egyenlő jussal bir. 3livel tehát a Kerületi szerkeztetés által a’ Soprony várossá Követje által említett személybéli szabadságok biztosítva vannak, azt a' maga kiterjedésében minden hozzá tétel nélkül elfogadta.

Komárom Vármegye 1-ső Követje hasonlóképpen a’ Kerületi szerkeztetés mellett volt, mivel az által a’ Polgárok egy Categoriába tevődnek a’Nemesekkel; — a’ Győr várossá Követje által kívánt hozzátétel pedig a’ Polgárokat meg alatsonyittaná azokat a’ Földes Ur Bírósága alá adván.

Gömör Vármegye 1-ső Követje is a Kerületi szerkeztetést fogadta el az 1-ső §-ra nézve. — Egyébaránt kijelentette, hogy nagyon sajnálja, hogy Somogy Vármegye Követje elöbbeni mondását úgy vette, mintha ötét vádolni kívánta volna, — és tsudálkozik, hogy az, a kit ő igazán tisztel, és a' ki 3 ország gyűlése alatt bőven tapasztalhatta, hogy a’ szólló senkinek tettét itt feszegetni nem szokta, még is úgy vette beszédét, mintha őtet vádolni akarta volna. — Nintsen jussa egy Követnek is, hogy mást útasittásának elő terjesztésében gátoljon — de arra, hogy ha véleménye külömböz más Követnek a’ véleményétől, úgy hiszi a’ szólló, hogy nem tsak jussa vagyon, de kötelessége is külömböző véleményét elő terjeszteni, — ő tsak azt mondotta, hogy ha az úttasíttást a Diaetale conclusumok ellenére mindenkor újabb indítványokkal tá-74 *