1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
167. ülés
i 67-dik ÜLÉS. 8. April. •m ntíin habitationem, aut possessionem civilem retinentium tétessen úgy vélekedik «V szólló, hogy ezen Indítvány valamennyire tovább terjed, mint azt a’jó rendet fent tartani kívánó városi Követek magok is óhajtanák, mert ez által nem tsak azon Jobbágyi földekkel biró Polgárok, kik városi lakásaikat megtartva eddig is egyedül a’ Jobbágyi földekre nézve tartoztak az Úri Szék Bírósága alá — hanem még ollyan Polgárok is mentek lennének a’ személyeik ellen indítandó keresetek eránt az Úri Szék Bíróságától, kiknek valamely városban házok vagy szőllöjük vagyon ugyan, de azért folyvást Jobbágyi Telkeken laknak, ’s eddig mindennemű keresetekre nézve mindég a földes úri bíróság alá tartoztak, ’s kiket azon bíróság alól kivenni nem is lehet, ha tsak az igazság kiszolgáltatása hátráltatásával azt meg állapítani nem akarnánk, hogy p. o. a’ Pozsonyban szőllövel ugyan biró, azonban számos esztendők ólta valamelly alföldi Vármegyében Jobbágyi telken lakó Jobbágy értén a’ személyes keresetek eránt a' Pozsonyi tanáts előtt lehet tsak pórt indítani. Ha pedig, a mint némelly MegyékKövetjei kívánják, az aut helyett et tevődne, úgy a’ Polgárok szorittatnának meg eddigi törvényes szabadságaikban — mert akkor a’Jobbágyi helyen szőllövel, vagy házzal biró Polgárok, kiknek a’ városban birtokjok Hintsen , de azért folyvást a’ Városban laknak a’ személyes keresetekre nézve is a* földes Úri hatóság alá vetethetnének, noha eddig ezen keresetekre nézve a’ városi bíróság alá tartoztak's igy miután látja a’ szólló, hogy a’ Törvény homályos voltának elkerülése végett, tanátsos a’ Jobbágyi földeket biró Polgárok eránt, a’ Törvény értelmét világosabban kifejezni, az eddigi szokás szerént is mindég a’ lakás vétetvén a Jobbágyi földekkel biró polgárok ellen lév ő személyes keresetek eránt a’ Bíróság meg határozása alapjául, mind a’ Földes Űri Törvényes jussok, mind pedig a Polgárok szabadságainak feltartása tekintetéből kívánja, hogy ezen szó után Civium egyedül a’ tétessen, habitationem civilem retinentium. Trenchén Vármegye 2-dik Követje úgy vélekedett: hogy midőn Gömör Vármegyének Követje azon helyes okoskodással élt, hogyha szabad egy résznek a’Conclusum ellen ujj, meg ujj indítványokat annak változtatása végett tenni, szabad az a másik résznek is, a’ melly a’ Conclusummal szinte, de ellenkező tekintetből nem egyez: ezen okoskodása valóban áll, de az «által nem hiszi a’ szólló, hogy akár kinek szollásbeli szabadságát sértette volna. — Győr Várossá követjének javalltját a szólló is pártolta, mert a’Földes Úr bírósága a’ szerkeztetés szerint tsak a’ Jobbágyi telekre terjed ki a’ nemesek, és polgárokra nézve: azomban ha egy ollyan polgár, kinek már semmi városi birtoka nints, valami jobbágy telket szerez, és arra megy lakni, ha személyére nézve nem lesz a’ Földes Úr hatósága alatt, kié alatt lesz ? De ha úgy tétetne is habitationem aut possessorium in gremio Civitatis tenentium, el nem háritódik a’ nehézség, mert kérdés marad, mind a’ kettőt kell e’ itt érteni, vagy tsak a’lakást, vagy a’birtokot magát kell érteni? — úgy kívánná tehát a’ szólló szerkeztetni habitationem et possessorium. A’ habitatio t magát tsak azért selchet tenni, mert igy minden zsellérre, ki egyszersmind valahol polgár, tsak vagy két hétig lakik esztendőt által a’ Városban, rá illene a’ rendelkezés. Posony Várossá Követje azon személyes kiváltságokat, — mellyeket a’ Városi Polgárság az azt megnyerőnek tulajdonit, Győr Várossá Javallata által veszedelmeztetni nem látván, — és azt: hogy ezen személyes igazak míiga helyén világosabban elhatároztatni fognak, bizodalmassan reménlvén, mind azon zavarok és rendetlenségeknek — mellyekre a’ kerületi szerkeztetés a’ Városokat elhagyó pol- Jegyző-Könyv. Vl-dik Darab. 74
