1832-1836 Jegyzőkönyvek 6. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
164. ülés
SZÁZ HATVANNEGYEDIK ÜLÉS. I. April. 1SÍ> szerkeztetés szerént el léven törülve, azon kevés befolyást, és egybeköttetést a’ Nemességgel, melly a Békéltetési kötelességből származik, a’ Szolga Bírák részére biztosítani kell — külömben ha ez is elvétetik a Szolga Biráktól, azok a Német Országi kerületi Biztossokkal egyenlő hatósságra szállíttatván le — többé a’ Szolga Biró név reájok sem illik — hanem pártolta a szollá követ a’ kerületi szerkeztetést, még pedig ezt annyival inkább, mivel ezáltal a’Torontál Vármegye Követje azon aggodalmának — hogy a Szolga Bírák más foglalatosságaik miatt a' Békéltetési kötelességet alkalmatosán nem telyesithetik — elég vagyon téve, midőn abban az rendeltetik, hogy ha a’ Szolga Birákon kívül több Békéltetőkre is lenne szükség, azok szabad voksal választassanak. Szabolts Vármegye 1-ső Követje szükségtelennek tartotta eddig ezen tárgyhoz szállani, mert az e’feletti tanátskozások, mint Küldői, úgy a’ szálló meg gyóződése szerint folyván, mind princípiuma ezen hasznos és hazánk minden lakóira szükségképp meg kivántatá Intézetnek, úgy az ebből folyó rendelkezések is igen kevés számú ellenkezői ellen bőven ki váltak fejtve, így annak további védelme tsak idő vesztés lett válna. 3Iost azomban, midőn ezen §-ban arról van szó, Szolga Bírák legyenek e’ a Vármegyékben a’ Békéltetők? ’s így meg kellessék e’ a’ Szerkeztetésnek maradnia, avagv a' Torontáli indítvány szerint ez változzék? — Nézeteit következendőkbcn elő adta: a’ Békéltetők választásában a’ szállónak is fő elve a' bizodalom és a’ szabad választási jus, azonban ő ezen közönségessen elfogadott elvet, ha a’szerkeztetés, mint van, maradna is, meg szorítva nem látja, mert nints itt az mondva, hogy éppen a' Szolga Bírót egyedül, és nem mást kellessék Békéltetőnek választani; — a’ Vármegye tehetőségére vau bízva a’ környülállásokhöz képpest a Békéltetőknek kiszemelése ’s a szollá azt nem következteti, hogy a’ Szolga Biró született Békéltető légyen. de ha szinte a’ Szolga Bíró választatnék is: vagy meg fog maradni eddig gyakorlott bírái hatásága ezentúl is, vagy nem; —ha nem marad, illy szép bizodalommal, mint a Békéltetőé, illő, hogy az ő meg tsökkent hatásága, melly annyi Századoktól tart, pótoltassák ki, ha meg marad Bírái köre a' Szolga Bírónak, ritkán fog jönni elő eset, hogy a’ nélkül is közönségessen annyiféle ügyes bajos dolgokkal terhelt hivatalt, mint egy Szolga Bíróé, még a’ Békéltetői tisztel halmozzák; a’ Vármegye bizonyosan ezen hasznos Intézetnek sikert adni kívánván, minden megye segíteni fog, bár melly elágazáséi kebelében létező hivatal választásán, — de hogy a’ Szolga Bírákat a békéltetői tisztel kizárni lehessék, abba meg nem egyez a’ szollő. A’ mi a’ c) és d) betűk alatti össze ütközést c’ jelen pontal illeti, azt tartja: hogy ha van valamelly nehézség, azt arra halasztani, mint Honth Vármegye Követje mondá, t. i. várnők be, míg e’ tárgyat a’ fő Rendek hozzánk űjabbi tanátskozás alá vissza küldendik, vele egyet nem érthet; igen jól gondolkozott Zemplén Vármegye Követje, hogy kivonatot kell héizni, mint a’ szóbeli pörökben elhatároztatott, melly Summáig Ítélhessenek a'Nemesek Hadnagyai, vagy Helységek Elöljárói s így az aggodalom meg fog szűnni. Komárom Vármegye 2-dik Követje kijelentette, hogy ő ugyan ellene vált ezen Törvény javallatnak, de miután a’ többség azt megállapította, azt tartja, hogy Békéltető más nem lehet, tsak a’ Szolga Biró, még pedig minden külömbség nélkül a’ Járásbéliek. Szala Vármegye 1-ső Követje ügy vélekedett: hogy a’ Honorarius Hivatalbeliek eddig nem sokat tellyesitettek, nem az az oka, hogy fizetések nem a ölt, liánom az, hogy nem volt a’ hatások köre elhatározva, de ha ezután ineghatáro- Jegyző-Könyv. Vl-dik Darab. 48
