1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
121. ülés
4 SZÁZ HUSZONEGYEDIK ÜLÉS. 8. Octotr. í>5 tóttá megállapítatni, hogy Jobbágy telkeket a' szabad adás’ vevés’ útján a Földes Úr is szerezhessen; ezt pedig a* végzéssel ellenkezésben lenni nem látja* mert a Kk. és RH. a’ visszaléphetés’ jussát magoknak nyilván feltartották. Torna Vármegye’ 2-dik Követje: két része lévén a Barsi indítványnak* az elsőt a’maga helyére hagyván, itt most csak a másodikát kívánta elfogadtatni; nem is látott arra nézve semmi akadályt, sót azt hitte, hogy minekutánna számtalan Törvények vannak, mellyek azt mondják, hogy minden Nemes ember egyforma jussal bír, azon végzés, hogy a’ Jobbágy telket megvevő Nemes a’ közterheket viselni tartozzon, jobban bele vág a Constitutióba, mint az, hogy miután a’ Jobbágy telkekkel járó közterhek’ viselése a’ vevőre minden különbség nélkül kiterjesztetett, az ollyatén telkeket a’ földes Úr is megvehesse) ugyan azért a’ mint előbb is inondá, Bars Vármegye’ Követjének indítványát annyival inkább kívánta elfogadtatni, minthogy azt, hogy 3Iagyar Országban állandó Contributionalis fundus volna, ö soha meg nem ösrnéri. Az Elölülő továbbá is megjegyezte, hogy a Magyar Nemzet' Constitutiója szerint 0 Felsége a’ Status jövedelmeiről számolni nem tartozik; de a' mintáz 1811. esztendei Ország Gvülés’Irományaiból nyilván kitetszik, ezen számadás magára a Hazára nézve sem volna hasznos. • Beregit Vármegye’ 2-dik Követje ugyan ellene volt annak, hogy a’ Nemes akár mi néven is adózzon; de minekutánna a’ KK. és RR. többsége biztosítni akarván az adót, mindenkit adózni rendelt, a' ki Colonicalis telken lakik, a’ többségnek engedni kéntelenitetik; azonban az adó e’ szerint már biztosítva lévén, méltán kívánja, hogy azt is tudjuk, hová költődik az, melly megajánltatik; a Szólló ugyan azon határozás lévén, hogy rendszeresen dolgozzunk, ezt itt előhozni nem merte volna, ha a KK. és RR. a' rendszert tegnap meg nem szegték volna; de megszegték azt, mikor elhatározták, hogy kik fizessék az adót; e’ példán indúlva, nemcsak meri, do kötelességének tartja azt megtudatni, hová tevődik majdan azon pénz, mellyet nemes Társaink fizetendenek. A’ mi illeti Bars Vármegye’ azon indítványát, melly szerint r a földes Ur magához válthassa telkeit, azt is pártollya, merta’ mikor azt elhatározták, és a szerkeztetésbe beiktatták a’ Karok, és Rendek, hogy kivévén a’ földes Urat, minden más megvehesse az usufructuatiót, azon okból mentek ki, hogy bátorságositsák az adót; de a’ tegnapi határozás’ következésében megszűnt ezen ok, mivel tehát az ok megszűnt, meg kell szűnni az okozott rendeletnek is; annál fogva kívánja a’ Barsi indítványt elfogadtatni, annyival inkább, mivel nem akar a’ tulajdonosnak kevesebb just adni, mint más idegennek. Zemplén Vármegye’ 1-só Követje: Az itten tett indítványnak első részére, mellynek előterjesztésében is elesmértetett, hogy nem a földes Úri, és Jobbágyi viszonyok’ kérdésére tartozó — Küldői részéről fenforgó észrevételeinek előadását azon helyre, és időre tartotta fel, midőn az a következő rendszeres munkálatok’ sorában előfordul; — egyéberánt második része az indítványnak, azon kérdést tárgyazván , mellyet a’ most Szálló Követ a’ 03-dik, és 04-dik Országos Ülésekben, ’s legközelebb tegnap is útasítása szerint előterjesztett, ezt abban, hogy az Úrbéri telek' haszonvételének megszerezhetéséből maga a’ földes Úr se zárattasson ki, ez úttal is sürgeti, és pártollya; — ’s éppen azért, mivel itt nem a Nemesek’ személyeire, hanem közönségesen az Úrbéri telkek’ haszonvételének a' velek járó terhek felvállalása mellett akárki által lehető megszerezhetésére szórhatott a Tanácskozás, 24*
