1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
120. ülés
SZÁZ HL SZADIK ÜLÉS. 7. Octob. 71 akadt fel leginkább Borsod Vármegye’ Követje, hogy igazságtalanság, ha csak a’ szegényebb fizet, ezen erősségnek azonban nem az a következése, hogy a Telkeken lakó Nemesek ne fizessenek, de inkább az lenne, hogy viseljük a’ köz terheket öszve vetett vádakkal, és pedig annál kevesebb erő fekszik az ellenvetésben minthogy a’ köz adózás, nem csaknem szégyen, de legnemessebb kötelesség is, főképp ha a' Törvény értelmében történik. Torontál Vármegye’ 2-dik Követje: Azon kifejezéssel, hogy „a megállapítandó köz terheket tartozzék viselni“ egy részről foganatlannak, más részről határtalannak találván ezt, meg nem elégedhet; foganatlan, mert kötelező ereje csak akkoriészen, midőn a’ köz teliteknek minémüsége más különös Törvény által el fog határoztatni, a’ jövendőnek pedig előre látása, ’s igy olly terhes környülményeknek, mellyek a’ jelen való Ország’ Gyűlésének is eloszlását magok után vonhatják, meg gátolása hatalmunkban nem állván, minekutánna a’Jobbágyi Telkek haszonvételének szabad adása vevése, sőt az 5-dik Czikkely szerint az Uradalmi tartozásoktól való örökös ki váltása is meg engedtetik; méltó az aggodalom, hogy addig, míg a’ Törvényhozás határozattabban rendelkezne, a’ mostani fentartás ellenére is a’ Nemesség ezen az úton számos Sessiokat magáévá tévén az adó fizetése alól végképpen el vonni fogja — határtalan továbbá, mert látszatik már most magában foglalni azon elvet, hogy a’ Nemes minden megállapítandó köz terheket különbség nélkül viselni tartozzon, a’ miben szinte meg nem egyezhet — ezeknél fogva ezen a' helyen akarja nyilván kimondatni, mellyek legyenek ama köz terhek, mellyekben a’ Jobbágyi telekkel bíró Nemesnek részt venni kelletik — az adó fizetés tekintetében a’ polgári telek, és Jobbágyi állomány között különbséget nem esmérvén, legtanácsosabbnak tartja Őseink által ki mutatott ösvényt követvén az 1647-ki 78-dik Czikkelynek 15-dik es 16—dik ait sinonnertekul ^enni ni el I \ 1 ön ein a A árosban lakozo Nemeseket minden polgári terhektől, és munkáktól, valamint személyes fizetésektől fel menti, de ellenben világossan rendeli, hogy házaiktól taksákat szinte úgy fizessenek mint a’ többi Polgárok; ezen Törvény 1715-ki 77-dik Czikkely által is meg erősítetett, mai napig is divatozik, ha tehát a’ Nemes kiváltságainak meg csorbítása nélkül adót a’ Városban fizethet, miért ne tehetné ezt a’ Jobbágyi birtok után is, által nem látja, de igazságosnak se tartja, hogy ettől a’ köz nép terheltetésével fel oldoztasson; és így Megyéje részéről oda nyilatkoztatja ki magát, hogy a’ nemes ember is a szokott fel osztás útján, nem csak a’ Jobbágyi telek haszonvételére ki vetendő köz adót fizesse, hanem a’ termesztményeket is szinte úgy mint más telkes gazda ki szolgáltassa — egyébberánt pedig minden más nemtelenek által viselni szokott terhektúl ment legyen. — Beregli Vármegye’ 2-dik Követje: Megállapított elv vala, miólta az Úrbéri Törvén vek hozásában foglalatoskodik e’jelen Ország Gyűlése, hogy a rendszer megtartasson, ’s ne per excerpta dolgozzon; mennyire el tértek most ezen elvtől a’ Fő Rendek, azt mutatja a’ jelen §-us, mellyben el hagyván a rendszert, az Urbért az adóval keverik öszve, a földes Úr, és Jobbágy közti viszonyokat, a Nemzet és Kormány közt lévőkkel. Ezen rendszertelen el térés örömmel meg lepő első pillán* tatra, mert úgy tűnik fel, mintha a’ Fő Rendek engedményeket akarnának adni a’ terheket vivő szegény Jobbágynak, de másod pillantatra el tűnik ezen meg lepettetés, a mikor világossá lesz, hogy ezen engedmények a’szerencsétlensegek áltál el szegény ült Nemesek contojára adatnának, a’ kik közzűl sokan, igen sokan ósiVá-18 ^ ✓
