1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

132. ülés

/

330

SZÁZ HARMINC ZKETTÖDIK ÜLÉS. 30. Ocfob.

3foii<larik ugyan is abban, hogy a’ javallott Törvény semmi öszve ütközésben nincs az Egyházi, és Korona’ Jószágait épségben megtartatni rendelő Törvényekkel, mert ha a’ dolog esetre jön, az érdeklett Jószágok’ Jobbágyi adózásai, és szolgálatai helyett az illető birtokos, vagy jótéteményes a’ lefizetendő, de el nem költhetendó tőke pénznek kamatját szedendi; de ezen állítás bizonytalan alapon épül, mert ha a’ jótéteményes a’ Jobbágyi adózásokat megváltatván, az érette fizetett pénzt elkölti, és elpazérolja, honnan fog kipótoltatni az örökös, vagy következő jótéteményes kára? de ha el nem költi is, mivel a’ pénz’ értéke bizonytalan helyhezetü, mert a’ tapasztalás bizonyítja, hogy már öt forint egy forintra, az ismét nyolcz garasra szállott; világos, hogy az érintett jószágok veszedelmeztetnek. De ezen rendelés által a’ hitel is megcsökken, mert ez által a’ legjobb lelkű hitelezők’ kijádzására alkalom adatik: ugyan is ha egy pazérlónak jószága a’ Jobbágyi haszonvételekkel százezer forintot ér, és az erre ugyan annyi summát felszedvén elkölti, mivel többet nem kap, eladja a’Jobbágyi haszonvételeket, és igy mivel ennek eladásával az egész jószág’ értéke csorbul, nem lévén fundus az érintett százezer forintot tevő adósság’ kifizetésére a’ jó lelkű hitelező kijádzatik, a’ mi, hogy a’hitel’ megcsökkenését maga után húzza, kétséget nem szenved. Mondatik, hogy maga ezen 5-dik Czikkely 3-dik §-sa elegendő biztosítást nyújt, mert azt rendeli, hogy minden ollyatén kötések, mellyekre az lépett, kinek arra lépni jussa, és tehetősége nem volt, felbonthatók; de ez csak akkor állana, ha a’ következő birtokos a’ Jobbágyi haszonvételért fizettetett pénzt feltalálhatná; de ez a’ mondott esetben meg nem történik. Valóban az egyházi beneficiumot nyerő meg nem köszöni, ha az előtte bíró elköltvén a’ Jobbágyoktól nyert pénzt, ő az eladott haszonvételt tulajdon költségén viszaválthatja. — Mondatik, hogy ezzel a’ rendelkezéssel a’ Nemesi legfőbb kötelesség a’ Nemesi felkelés alapjától meg nem fosztatik, mert az 1590: 10-dik Czikkely nyilván rendeli, hogy a' bár melly úton szabadosokká lett Mező Várasok, és Helységek a’ Nemesi felkelés’ terhei viselésében részesüljenek; de a’ Szálló ezen okot sem véli megállhatónak, mert a’ felhívott Czikkely csak az akkori környülállásokra volt alkalmaztatható, midőn még nem volt az adó állandó, mikor még a’ katonát az Urak tartották; de most, a’ midőn a’ Jobbágy’ sorsa végképen el van határozva, már a’ felhívott Törvény’ rendelése meg nem állhat, mert az osztó igazsággal sem egyezik meg, hogy a’ Jobbágy, a’ ki katonát állít, annak tartására adózik, forspontoz, űtat csinál, és minden köz terheket visel, még a’ Nemesi terheket is vigye. Ezeknél fogva tehát a’ javallott Törvény’ elfogadására Küldői részéről soha sem szavazhat.

Arad Vármegye’ 2-dik Követje: valamint már három Kerületi, és két Országos Ülésben kijelentette, ügy most is űtasítása’ következésében kijelenti, hogy a’ javallott Törvény’ elfogadására szavaz; el nem mellőzheti azonban, hogy a’ Fő Rendek', és az Elölülő észrevételére elő ne adja viszont észrevételeit, ’s azokra meg ne feleljen. Azt mondják a’ Fő Rendek, hogy ezen Törvény által az ósiség veszedelmeztetik; ennek támogatására pedig az Elölülő azt érdeklette, hogy örökös Contractusok’ tételére a’Nemesnek sincs Jussa, hogy lehetne tehát a’ Nemtelen Jobbágynak ? — de ez ö reá nézve nem elegendő, és nem meggyőző ok, mert az örök bevallás’ felbonthatóságát Küldői elkívánják törleni, mind azért, mert az meg nem egyezik a’ tulajdon’ ösmeretével; mind pedig azért, mert ez által a’Nemzeti ipar, és szorgalom gátoltatik. Nem meggyőző előtte azon ok sem, hogy a' Királyi Fiscus’ jussai ez által kijádzattatnának, mert midőn az egész Nemzet a’ Jobbágyság’ javára