1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
132. ülés
SZÁZ ti AR MINCZKE TTÓDIK ÜLÉS. 30. Öclob.337 áldozik, akkor a' Fiscus sem akadályoztathatja a Jobbágyságnak előmenetelét. De e’javallott Törvény ellen a' történhető viszaéléseket emlegetni szinte nem elég, mert viszaélések ez előtt is voltak, és éppen azért, hogy a’ viszaélések eltöröltessenek, el kell törleni az ósiséget, mint kútfejét a’viszaéléseknek. Mondják a’ Fő Rendek, hogy egy új neme fog a lakosoknak előlállani, hogy a’földes Úr, és Jobbágy közti viszonyok megszűnnek; de vallyon midőn az Úri székek a‘ Jobbágyság’ egymás közti pőréikre nézve megállapítván az Úri Törvényhatóság fentartatott, nem maradt é örök üdékre fent a’directum Dominium a’ földes Ur mellett? Mondatik, hogy a’ Nemesi felkelés’ alapja bizonytalanná tétetik; de vallyon nem tétetett é ez bizonytalanabbá az 1—só Czikkely’ 6-dik §-val, midőn a’ Jobbágy Telket vevő Nemességre a’ köz terhek’ viselése elhatároztatott? ha a’ Fő Rendek akkor, midőn a’ szegénv Nemes emberről volt a’ szó nem tekintették a felkelés’ alapja’ bizonytalanságát, ne. tekéntsékazt most is, midőn az ő tulajdonok forog a’ kérdésben. Mondatik, hogy Fejedelmi bőkezűségből nyerték a Földes Urak jószágaikat — állott ugyan ezen állítás a’ múltra nézve, de mostan már az ellenkezőt lehet tapasztalni, legalább az alföldre nézve, a hol a conferalandó jószág jövedelme megbecsülteién, annak tőke Summája kiszámitatik, és még akkor is kitétetik a' többet igérésre. Ezt bőkezűségnek mondani nem lehet. Régen az érdemért, most pedig pénzért conferaltatnak a' Fiscus’ jószágai. — A’ Fő Rendek felszóllitották a' Karokat, és Rendeket az 1-só Czikkely' 6-dik §-ban, hogy annak szerkeztetésében ne szenvedjenek ollyan fogyatkozást, melly talán olly gyanúra is nyújthatna alkalmat, mintha egy jeles engedmény’önével a’ Nemesi Rendnek mellékes haszna fedeztetnék; — fordítsuk most ezt visza a’ Fő Rendekre, és kérjük meg őket, hogy a' Constitutio örve alatt az Oligarchia hasznát ne keressék! ö * Veszprém Vármegye’ 1-ső Követje meg nem egyezhetett abban, hogy a' Jobbágyok magokat általános summa letételével szolgálataiktól, és tartozásaiktól felmenthessék, és ezeken épült örökös egyességet tehessenek földes Uraikkal; mert ez magában Constitutionalis kérdés, az illyeseket jeles lelkes Férfiak’ álhatatossága, és a' Királyoknak esküvései megtartották, ’s ugyan azért, mivel ezen Kerületi javallatban, melly ugyan munkás szavait tekintvén ollyan mint az elmés bőségnek szarva, ez most Tanácskozásba vétetvén, mivel olly okok hozattatnak elő, mellyek a’Nemesi szabadságba bévágnak, lehetetlen nem felelni, azokra nézve így nyilatkoztatja ki magát: való az, hogy nem csak a Haza’ földének, hanem a Haza’ minden lakosinak munkás szeretetét eszközleni kell — a’ Szólló szerette mindenkor Hazáját, szerette annak minden lakosait, de a'Törvényhozásban az ú jításoknak barátja soha sem volt. A’ szomorú példák mutatják, hogy az újjítások a’ Demagógiával egyesítetvén megrontották az Országlókat, kivetkeztették sarkaikból az Országokat; — minden Törvényhozónak bölcsességével, és bélátásával oda kell terjeszteni iparkodását, hogy tekintvén mindig a’Constitutióra, adjon, és engedjen a’ Jobbágyoknak annyit, a’ mennyit az üdő, és környűlállások kívánnak; tartsa fel Constitutionalis jussait, az emberiség’Törvényét pedig, mellyet úgy tekint a’ Szólló, mint a' Gyógyszertárban a’ mérget; t. i. ha ebből a’ súlyos, és halálos betegnek sokszor kevés adatik bé, életre jön ő, ’s meggyógyúl; — de ellenben ha az egésséges ember ezt felesleges mértékben veszi be, halál következik; és ugyan ezekből általánosan kimeuvén azt állítja, hogy noha minden Törvényeknek az emberiség’ Törvényén alapulni kell; de ha a’ Constitutionalis Jussok, mint fő elvek tekintetbe nem vétetnek, és Jegyző Könyv. V- dik Darab. 85
