1832-1836 Jegyzőkönyvek 5. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
130. ülés
SZÁZ IIARMINCZADIK ÜLÉS. 28. Oct. 300 teremvén, azt venni kelletik is, még is bizonyos, hogy az égetésből mind a’vett gabona árát, mind tulajdon élelmét a' szegény ember bizonyosan kinyeri; de ezen kívül a’ moslékon marhát teleltet, annak trágyája ott marad; azzal a’ földjét javitatja, termékenyebbé válván a’ föld, neveltetik a’ Földes Urnák dézsmabeli jövedelme ; a’ Szálló tehát a’ Földes Urra, és publicumra nézve ebből semmi kárt nem látván; ellenben a’ szegény adózó Jobbágynak sorsát szivén hordozván, a’ pálinkafőzést általijában megengedtetni kívánja ugyan,de ha ezt einem érheti,kénytelenségből megelégszik a’ Kerületi javallattal is. Veszprém Vármegye’ 2-ik Követje a’ Fő Rendek’ javallatát elfogadván. Zólyom Vármegye’ 1-ső Követje az éhség’ tekintetébe semmi veszedelmet nem lát a’ pálinkafőzés’ megengedéséből a’ Jobbágyságra következni, mert bizonyosabban, hogy a’Jobbágyság csak a’ felesleg való termését fogja kiégetni, a’ ki pedig vett gabonából éget, csak addig folytatja azt, meddig belőle hasznot lát, és igy a’ gabona ára arány mértékbe lévén az éhséggel, mihelyest a’ gabona szűkülvén, annak ára nevekedik, a’ pálinka égetéssel önkényesen felhagy, ugyan azért a’ pálinka égetést kívánta volna általijában megengedtetni a’ gabonából is; de mi után már attól elvettetett, marad a’ Kerületi javallat mellett. Neográd Vármegye’ 1-ső Követje: egyet ért Somogy Vármegye’ Követjével, "s azt mondja, hogy miután az Urbárium két forint fizetés mellett a'pálinka égetést minden megszorítás nélkül megengedte a’Jobbágyságnak ; az Urbárium pedig provisorius Törvény, világos, hogy a’pálinka égetés nem csaknem különös Úri jus, sőtt a’ Jobbágynak a’ pálinkafőzésre törvényes jussa van, a’ minthogy ezt az usus is úgy magyarázza, mert a’ Jobbágyság mindenütt, kivévén talán egynéhány Uradalmakat, a’hol az önkényes hatalom által ezen jusból kiüttetett, a' pálinka égetésnek gyakorlásában van. A’ mi az éhség tekintetében Liptó Vármegye’ Követje által mondatott, arra már az előtte szólló Követek által eléggé meglévén felelve, csak a’ többi ellenokokat kívánja megczáfolni: mondatott ugyan is, hogy a’ pálinka főzés szabad megengedése által az erdők végső pusztulásra jutnak; de meg kell jegyzeni, hogy az erdők’ fentartásáról Törvény lévén, azok szerént az erdők’ pusztulásának a’ Földes Urak elejét vehetik, ha pedig e’ Törvényt nem tellyesitik, nem a’ pálinka főzés, de őn magok lesznek oka az erdők’ elpusztulásának; mondatott, hogy olly helyeken, a’ hol a’ pálinka égetés divatoz, ekestül a’ köznép, de a’ szólló Követ épen ellenkezőt tapasztal, mert nálok ott van a’népbe legnagyobb szorgalom, a’ hol a’ pálinka főzés divatba van; mondatott, hogy ha a’ pálinka égetés jusa, melly eddig Árva Vármegyében kizárólag a Földes Urnái volt, a’ Jobbágysággal közöltetni fog, az ott lakos Nemesség a’ subsidiumok, Insurrectiók, és más Nemesi kötelességek’ telkesítésére tehetetlen lészen, de ez sem rettenti el a’ szólló Követet, mert ha a’ kolompér termesztés, és pálinkának égetése előtt, melly Hazánkba nem régen hozatott be képes volt az Árvái Nemesség kötelességeit tellyesíteni, bizonyára ezután sem lészen tehetetlen azoknak tellyesitésére; — a’ szólló Követ tehát mind utasításánál, mind belső meggyőződésénél fogva a’ pálinka főzést a’ Jobbágyságnak minden megszorítás nélkül megengedtetni; ha azomban ezt el nem érhetné, a’ Bars Vármegye’ Követje által indítványba hozott kivételt Megyéjére is kiterjesztetni kívánván, ha ezt sem nyerhetné meg, a’ Kerületi Üzenet* megállapítására szavaz. Krassó Vármegye’ 2-ik Követje: bátor Megyéje az Ország’ terméketlenebb részei közé méltán számittatik, még sem kívánják Küldői a’ Jobbágyságot a’ pá- Jeg't/zó-Kőnyr V-tk Darab. 78
