1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

99. ülés

A

KILENCZVÉN KILENCZEDIK ÜLÉS.

detlen Jobbágyra nézve, már meg van állapítva azon sanctio, hogy el mozdíttassanak, fogadjon tehát a’ földes Ur munkást olly áron , a’ mint fogadhat, és azt az engedetlen rest Jobbágy tartozzon meg téríteni, ha pedig a' Jobbágy háromszor is el mulatná a1 robotra való meg jelenést, akkor azt a’ földes Úr a‘ Törvény’ értelmében mozdíttsa el.

Szabolcs Vármegyének 1-ső Küvetje: olly eggyesség, mellyel mind a* két rész meg elégszik, mindenkor kívánatos, divatozott ez eddig is az Ország kiilömbbféle részeiben, ennek fent tartása a Jobbágyságra nézve tovább is hasznos, és czél erányos lészen, ugyan azért Baranya Vármegye Kúvetjének indítvánnyát e’ részben pártolja. — Többnyire a’ hol mondatik a’ szakasz’ végén : Siezeknek többszöri ismételése eseteiben a Jobbágy törvényes el mozdításának helye fen marad“ azon szó helyett „többszöri“ kívánta tétetni ,,háromszori“

Zemplén Vármegyének 1-sö Köve tje: Küldőinek két rendbeli észre vételeit terjeszté elő. — Eggyikét Ugocsa, és Pest Vármegyék részéről tett elő terjesztéssel eggyezőleg abban, hogy ha az Úri munkára hajtott Jobbágy meg nem jelenne, helyette a’ földes Úr más munkást fogadhasson, ’s ennek bérét úgy, mint

f

meg alkudta , az Úri munkát akár mi okból nem tellyesítő Jobbágy által fizettesse meg; — nielly a’ Jobbágyra eléggé kötelező, de egyszer’smind hamarébb is végre hajtható mód lenue, mint a’ Kerületi szerkeztetés szerént az el mulasztott Úri munkának kettőztetve javallott meg tétethetése. — Másik észre vételét, ’s utasítását pedig abban adta elő: hogy a’ mennyibe több helyeken, azoknak fekvések*hez, és az Úri munkák’ minénniségéhez képest a’ földes Úrnak, és Jobbágyainak eggyenlő hasznok, "s könnyebbségek tekintetéből az eggyezés útján sem lehetne a’ szakmáuyos, vagy is általlyános munkák kívánását, ’s tételét ki kerülni; erre nézve a’ Törvényhatóságok által állapíttatnának meg azon munkák, mellyeket hol, és minő mennyiségben tartozzon a' Jobbágy naponként bé végezni. — Nyomát látja ennek már az előbbeni 5-dik pont végén, hol a’ fel olvasott szavak szerént, az étetés, itatás, ’s jóvés, és haza menés’ bé számítása eránt lehető kérdéseknek el intézése, ’s igazítása a’ helyek távolságához, és környülállásaihoz képpest az illető Törvényhatóságokra bízatott, ’s ennek hasonlatossága szerént, ezen általlyános munkáknak el határozása is a’ szerént tétethetne meg; ’s így az eddig fenn állott panasznak azon oka is, hogy az Hlyeién munkáknak, és szekerezéseknek terheit, ’s helyeknek távolyságait, eddig csak a’ földes Úr határozta meg, áltálján fogva meg szüntethetne, ’s a’ Jobbágyok szorgalmának elő mozdítására is ösztön adathatna.

Somogy Vármegye 2-ik Követje meg ösmérte ugyan, hogy ezen szakaszban foglalt rendelés ki nem zárja azt, hogy a’ földes Ur a’ Jobbágy’ meg eggyezésével általlyános munkát ne tétethessen; de ezt nem combinative következtetni, hanem világosan kelletik látni a’Törvény’ foglalatjából, ugyan azért a'szerkeztetést úgy kívánta módosítani, hogy azon szavak után „nec aversionales labolres“ tétessen: 3, absque libera conventione “ a’ mi pedig a’ fel forgott szakasz’ 2-ik részét illeti: az abban foglalt sanctiót sem elégségesnek, sem helyesnek nem látta, mert, a’ ki kevéssel biró, az nem fizethet; a’ki pedig vagyonosabb, annak értéke a’ pénzbeli büntetés által csak fogyasztatik; ugyan azért csupán azt kívánta el határozni, hogy a’ földes Ur az Úri munkát el mulasztó Jobbágy’ helyébe csak egy-