1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

99. ülés

KI LE SC Z VEN KILEN Cl EB IK ÜLÉS.

szeresen, e's folyó áron fogadjon munkást; ha pedig harmadszor is meg vetvén a’ parancsolatot, a’ munkára meg nem jelenne betsiiltesse ki.

Veszprém Vármegyének 2-ik Kövefje: Küldői meg győződésének az Országos Szerkeztetés’ foglalatja meg felelvén, ezt úgy a’ mint fekszik, el fogadta» és ezt a’ szót desiderare, ott a’hol az általányos munka a’szakasznak elején emlittetik, — az exigere Szóval fel cserélni, mivel az első a’ Jobbágyot a’ földes Urnák visszaélése ellen jobban őrzi, éppen nem akarja. Földes Ur, — annak Tisztje, — és a’ Jobbágya közt lévén a’ kérdés, ezeknek kívánsága a’ Jobbágyra nézve tsak nem parantsolat, és ha az exigere vagy szorítás szó tétettne a’ szerkeztetésbe, a’földes Urat még azon esetekben is, ha Jobbágyait az általányos munkákra szorítaná, utói érni nem lehetne, mivel ő magát azzal mentené, hogy nem élt szorító eszközökkel, tsak kívánságát adta tudtára a’ Jobbágynak; egyékbaránt némelly Követek ki jelentett vélekedése ellen abba a’ meg győződésbe volt, hogy ezen szónak meg hagyása a’ földes Ur, és Jobbágya közt kötendő eggyességet ki nem zárja.

Neográd Vármegye’ 2-ik Követje Pest Vármegye’ észre vételére meg jegyzetté, hogy ő a’felesleg le dolgozott robot váltságárát, nem három esztendőnként kívánta el határoztatni a’ Törvényhatóságok által, hanem három holnaponként, ezen ki vánsága pedig semmi nehézséget nem szenved, mert angaricalis Köz Gyűlések külömbeii is tartatnak, a’hol az illy határozások időről időre meg történhetnek; három holnap le folyta alatt pedig a’ munka árában olly nevezetes változások elő nem fordulnak, mellyek akár a’ földes Urra, akár a’ Jobbágyra nézve a’ mondott tekintetben előbbi provisiót kívánhatnának.

Csanád Vármegye’ 1-ső Követje: Valamint egy részről azt, hogy a’ robotnak megvételében a’ földes Ur túl ne hágjon, ’s ha túl hágná a’ törvény fenyítékét el ne kerülhesse, úgy más részről azt is igazságosnak tartja, hogy a' Jobbágy járandóságait pontosan le szolgálni tartozzék, ’s azért kivánnya, hogy azon esetben, ha a' Jobbágy nyakasságból háromszor is elmulasztaná kötelessége teljesítését, akkor ki betsűltetésének helye légyen. Többnyire Ugocsa Vármegye elő adását pártolta.

Horváth Ország’2-ik Követje: több féle esetek adattak elő, mellyekben a’ Jobbágy járandóságát lenem dolgozhatja, illyen midőn maga, és cselédjei, vagy márhái betegek, illyen továbbá midőn a’ marhái el döglenek, vagy a’ gonosz emberek által el lopatnak, -és azok helyébe hirtelen mást nem szerezhet, de mind ezek ollyanok, a’hol nem tsak az Uraságnak, de magának sem dolgozhat; az illyenekben valóban méltó, és igazságos meg engedni, hogy az el maradott robotot az Uraság következő esztendőben is meg vehesse, de más eset vagyon meg, mel]yet utasításánál fogva elő adni köteles: ugyan is meg történhet, hogy a’ Jobbágy sem tulajdon restsége, vagy nyakassága, sem ez Uraság’ jóvá hagyása, vagy el nézése, sem pedig a’ közbejöhető szerentsétlenség miatt, hanem azon oknál fogra marad adós a’ robotokkal, mert több telkeket bírván, azoktól járó robotok’ le dolgozására elegendő tseléddel nem bir — több illy esetek adják elő magokat a Száván túli részeken, a’ hol a’ Török háborúk által ki irtatván a’ nép, elegendő mennyiségre máig sem szaporodott, ott egy ember négy házhelyet is bírván, minthogy cselédje nints, azoktól járandóságát le nem dolgozhatja; ezen esetek tekintetéből tehát Küldői el határoztatni kívánják, hogy a’ Jobbágyságnak csak annyi föld adasson, a mennyitől meg szolgálni képes. — Lehet ugyan ennek ellene vetni, hogy Jegyző" Könyv IV-dik Darab. 2