1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
113. ülés
SZÁZ TIZENHARMADIK ÜLÉS. 17. Sept. 30.r) az, a1 ini a felfogott aj szakaszban foglaltatik, bővebben ki van fejezve, ezen a) szakaszt szükségtelennek vélvén kihagyatni kívánta. Trencsény Vármegye’ 2-dik Követje: Ezen aj alatti §-ban nem foglaltatnak mind a’ kétrendbeli regulatiók, t. i. a mellyek már történtek, vagy ezután történnek, mert máskép azok, a mellyek ekkoráig történtek, azon okból, hogy nem a’ megállapított princípiumok szerint hajtattak végre, felbontandók lennének, és bizonyára mivel ezen princípiumok csak most állapítatnak meg, ez előtt pedig tudva nem voltak, egy regulatio sem lenne a’ múltra nézve, mellyet felforgatni nem lehetne, szóll tehát ezen aj alatt való §-us azon regulátokról, mellyek ezután a’ most elhatározott princípiumok szerint fognak történni, hogy ezeket felbontani, és új reguládét, ha ez már ekkép megtörtént, kívánni ne lehessen. Szükséges tehát, hogy a’ regulata helyett regulanda tevődjön, a ej alatt pedig czélarányosabban lehet rendelést tenni, az ekkoráig történt regulatiókról. Zala Vármegye’ 2-dik Követje a’ mennyire a’ Kerületi Tanácskozásokra emlékezik, annak elhatározására, hogy a' hol már egyszer megtörtént a’ rendbeszedés, az többé fel ne bontasson, két okból vezéreltettek, egyik volt az, mivel attól tartottak, hogy lehet olly földes Úr, a ki egyszer itt, másszor ismét amott kívánná kiadni a Jobbágy’ illetményét, ’s az által annak birtokát bizonytalanná tenné, másik volt, hogy a hol ne talán az elkülönözés által a' most megállapított mennyiségnél nagyobb legellő adatott ki az adózónak, abból elvenni semmit sem lehessen, és éppen ezen okokból most sem kívánják, hogy a már regulázott helyeken újjabb regulatio történjen, a' Karok és Rendek között tehát csak az a’ különbség, hogy ezt egy rész egyszer, a más rész pedig kétszer akarja kimondani, ő tehát azon okból, mivel azon Helységekről, a hol a’ regulatio már megtörtént, a’ ej alatt elő fog kerülni a’ rendelkezés, a' jövendőről itt kívánván a’ princípiumot kimondani, Trencsény Javallatát, hogy a’ regulata szó helyett regulanda tétessen, elfogadja. Borsod Vármegye’ 2-dik Követje felvilágosítás’ okáért előadta a’ históriáját a felfogott javallat’ keletkezésének: ugyan is felvétetett a’ kerületi Ülésekben azon kérdés: hogy a’ már regulázott határt lehet é ismét új regulatio alá húzni, vágynem *? Sokan azt vélték, hogy mivel a’regulázás eránt gyakran parancsolatok is jöttek, mellyek hol egy résznek, hol a’ másiknak károsok voltak, adasson meg mind a’ földes Urnák, mind a’ Jobbágynak az a’ kedvezés, hogy ha részéről a’ már megtett rendbeszedést károsnak látná, az újabb regulatiót e' mostani elvek szerint megkívánhassa. Mikor a’többség’szava ez eránt kimondatott, és az aj .szakasz’ első része megszületett, gondolkodtak az ellen-véleményüek, hogy'lehessen azt korlátolni, azért tették ide az aj Szakasznak azon foglalatját, terrena interim 's a' t. mikor a' stylus felett voltak a’ tanácskozások, akkor ismét vetélkedés támadt a regulata és regulanda felett, a’ regulata megállapítatván, hogy az aj Szakasz még jobban megszórhasson, azt kívánták, hogy a’hol Urbarialis Contractusok vannak, ott a’ rendbeszedés csak annak értelmében történhessen, így jött a’ világra a bj Szakasz; tovább ment még a’ gondoskodás, azt mondták, hogy a'regulatorius perekben allegatiók is tétettek, az Ítélet azokon alapúi, innen született ismét a’ ej pont. Már most a’ Karok’ és Rendek’ bölcsességétől függ, megmaradjanak é mind ezen rendelések? a’ Szólló azonban mind a’ Trencsényi, mind a’ Pesti Javallatot szükségtelennek látta; mert a’ ej pontban úgy is ki van fejezve, hogy az Úrbéri rendbeszedés minden elószámlált eseteiben a’ mennyire eszközölhető, a’ határok’ öszvesítését is meg kell 99 *
