1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
99. ülés
14 KILEN CZVEN Kl LE N C ZE D IK ÜLÉS. súgnak kijelelt két mert földek helyett ő is olly módositást kívánt, hogy ezen munkát a’ jobbágy csak azon helység határában tartozzon meg tenni, a mellyben a fa vágás történik, mert az erdők Magyar Országba mért földekre fel mérve ritka helyt lévén, a’ mért földek el határozása gyakran csak úgy esne meg mint rendszerint szokott hazánkba; az mondatna t, i. hogy ez, vagy ama távolság két mért főldnyi nincs, hanem csak egy, és egy darab; mellynek értelme hazánkra gyakran a’ mért földeket jóval íellúl szokta haladni. — Egyébbaránt a’ mennyibe már az előbbi Törvény Czikkely felett le folyt tanácskozás közben elő adattátott a' Csanádi Követ által, hogy a’ nádiás tekintetében is szükséges törvényessen rendelkezni, akkoron azomba e’ tárgy ide tartozandónak esmertetvén, ugyan ide halasztatott is* — Megyéjének helyhsztetésére figyelmezve, az iránt tön indítványt, hogy mi után a nád vágás itt a* jobbágyokra nézve kötelességül el vagyon határozva, határoztasson el más oldalrul ugyan itt vilagossan az is, hogy melly helyeken, hogyan, és mennyibe tartozik a földes Lr jobbágyait a nadlás használatába részesíteni. Posony Vármegye’ 1-só Követjé észre vételét az előtte szállott Soprony Vármegye’Követje által ki merítve látván, egyedül abbéli kívánságát jelentette ki, hogy mivel a két közönséges mért földre való fa hordás is olly terhes lehet, hogy gyakran több napi munkával is fel ér; ha a fa hordás meg állapitatik, a nap számra, ügy állapitasson meg, hogy egy napi munkánál többet ne tegyen. Szerem Vármegye’ 2-dik Követje Slavoniában — leg alább Szerem Vármegyében a’ zsellér egy általlyál>an más öszve köttetésben — más viszonyokban áll a’ földes Urával — mint Magyar Országban; jelesül ottan egy zsellér csak 12 robotot, következendő képpen minden esztendőben hat robottal kevesebbet ád a’ földes Urának — mint a Magyar Megyékben; ellenben, hogy ezen hat robotnak hijánossága némü némü keppen ki pótoltasson — minden zsellér esztendőnként egy egész öl fát vág az Uraság számára. Ezen systhema mellett Megyéjében már az új urbarialis regulatiók is végbe mentek, sőtt az urbarialis tabellák is, mellyekben zsellérekre nézve egy egész öl emle'tetik, Ő Felsége által helyben hagyattalak; ennél fogva minden olly zavarodásoknak el hárítása végett, mellyek ezen új rendelkezésből az Urbarialis regulatiókra következhetnének — azt kiványa: hogy a’ mi a’zselléreket illeti, ezek Tóth Országba a’fa vágás dolgában ezentúl is az előbbeni systhema mellett — az az: egy egész öl fa mellett hagyatassanak meg, és ezen módosítással az Országos Küldöttség javallatát el fogadta. Trencsin Vármegye’ 2-dik Követje senkinek nem szándéka, hogy a’jobbágyság a’ fáizás beneficiumátol ki záratasson. Az Országos szerkeztete's szerint is a’ tűzi fáízástol nincsenek a’jobbágyok ki zárva, szabad nékik száraz fát, gallyakat szükségekre használni. Ezt valóban a’ szólló mindég beneficiumnak nézi, és tudja hogy a’ jobbágyság számossabb helyekben ez által is elegendő képpen lesz provideálva; ha tehát él a’ jobbágy ezen beneficiummal, igazságos, hogy az ezután járuló költsönös kötelességet is végezze, és valamint ott a’ hol erdő, és fáizás nincsen, a’ fa hordás alól is a’jobbágy minden meg váltás nélkül ment* úgy ott is a’hol talán olly eset volna, hogy ezen beneficiummal a’jobbágyság élni nem akarna, a’ fa hordásra is köteleztetni nem fog. Ezt az Országos szerkeztetek is világosan mondja: subditi beneficio lignationis quoque modo gaudentes a’ kik tehát nem élnek ezen beneficiummal az Urbarialis fa hordást sem
