1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
99. ülés
KILEN C ZV E N KILENCZ EDIK ÜLÉS. 15 fogják vegézni. Egyébiránt a’ Kerületi szerkeztet^ világossabb, az Országos szerkeztetesnel > ott a* távolság az az két geographicus mért főid van ki téve, itt pedig csak azon genericus ki fejezés intra ambitum Dominii az Uradalom két három napi távolságra is terjedhet, és igy hogy ha a földes Úr talán jobbágyát büntetni kívánná, kénszeritené arra, hogy két három napi távolságra is talán az Uradalom végső helyére hordja a’jobbágyság az öli fát, azért tehát a Kerületi szerkeztctést el fogadta. Vas Vármegyének 1-só Követje Önként meg ösmérte, hogy Soprony Vármegye Követjének elő adása az igazságon épül, de a’ nevezett Követ maga véleményét a Kerületi szerkeztetekben szinte fel találja, mert itt is csak a’ fáizás használásával élő jobbágyokra szóll a’ fel fogott törvény rendelése. — Egyébbaránt a mi a’ távolságot,mellyre a fát köteleztetik hordani a’ jobbágy , mért főid számra meg határozni szükséges, mert több mért földekre ki terjedő határok is vannak, illy esetben pedig ha a’ le rakás helye két mért főidnél a’ vágás helyétől távolabb fekszik, a felesleg való távolságot köteles a’földes Lr a’ jobbágynak be számítani. Bihar Vármegye’ 1-só Követje a régi urbárium azt rendelte két zsellér le vágván egy öli fát, azt egy ház helyet biró jobbágy tartozott bé hordani, most pedig mára fának valamint nem csak bé hordására, de le vágására is köteleztetik, ezt a’jobbágy könnyítésével meg egyeztetni nem tudván, elébbi javallata el fogadását sürgette. Heves Vármegye’ 2-dik Követje utasítása szerint arra, hogy a’ fa vágás, és hordás kötelességétül a’jobbágy fel mentessen, reá nem álhatván, az Országos szerkeztetek meg állapítására szavazott annyival inkább, mert itt is csak azokra háromlik a’ mondott kötelesség, a’ kik a’ fáizás haszon vételével élnek, a’ kiknek pedig az a’ haszon vétele nincs, azok ennek tellyesitésére most sem köteleztetnek. Egyébbaránt Soprony Vármegye észre vételére azt felelte, hogy ó nem látja által, hogy ezen rendelés meg állapításával a’ jobbágyság valamit vesztene, sőtt azt meri állítani, hogy igen is nyer, mert egy Uradalomhoz kilencz, sóit több helységek is tartozván, ha annak csak egy erdeje volt, abból bár mellv mesze feküdtek a’ helységek, iát hordani kötelessek voltak,most meg lévén a’ távolság határozva, ha a’ jobbágy lakó helyétűi az erdő két mért főidnél tovább esik, urbarialis fa vitellel nem fog tartozni, következve, hogy az Uraság a’ fáját le hordathassa, kéntelen lesz a’ jobbágyait pénzért meg fogadni, és igy azoknak fájok is , de pénzek is lészen, mert a’ mit a’ fa hordásért kap^ azt bizonyossan a’ fa vételre mind el nem költi. A’mi pedig a* nádlást illeti, mivel meg történt, hogy noha a’ jobbágyi államányon alig egy két kéve nád volt» még is tőle a’ földes Ur negyven kéve nád le vágást kívánt, ezen visza élés tekintetéből jónak vélte világossan elhatároztatni, hogy a’jobbágy nád vágással csak ott tartozzék, a hol ezen haszon vétellel a’ jobbágyi állományon kívül is élhet. Az Elölülő a’ szólló Követ kívánságát telyesitve látta, mert mind az Országos mind a' Kerületi javallatba, az mondatik: hac obligatione in locis ubi Dominium subditis suis par beneficium ex arundine tribuiti Bars Vármegyének 2-dik Követje, ha a’jobbágyságnak a’ melly e* jelen Ország Gyűlésétől könnyebbséget remélt, «orsát, és állapotját nézi, úgy talál-4 *
