1832-1836 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

99. ülés

KILEN CL VEN KILENCZEDJK ÜLÉS.

9

által a’ földes Úr minden esetekbe köteleztetik a’ robot járandóságot ki szolgáltatni , mivel,' ha azt a’ maga jóvá hagyása, vagy el nézése miatt ki nem szolgáltatná, azoktól meg fosztatnék. — Már pedig a’ több Követek által elő adott ollyas eseteken kívül, mellyekben a' Jobbágyok a’ szolgálat tételétől gátoltatnak, elő adta a’ Követ a tűz veszedelmét is, melly igen gyakori a’ hazában, 's úgy vélekedett» hogj • azon esetben a’ Jobbágy csak ugyan az építés által gátoltatik a’ kötelesség telj esítésétől, — és a’ földes L r még sem nézhetné el, hogy a’ robotot az esztendőben ki nem szolgálja, — mivel elnézvén, — az jövő esztendőre már néni

követelhetné, — azért a’ szerkeztetekből, úgy mint a’ köz eggyezést gátló „annutus“ és „dissimulatio“ szókat ki hagyatni kivánnya.

Az Elölülő igen helyes okát látta, hogy a’ robotot egy esztendőről a’ másikra hallasztani ne lehessen, t. i. hogy a’ földes Űr a' Jobbágyot el ne nyomhassa» a* Jobbágy pedig a’robot’ le dolgozásában rest ne legyen; ebből a’ princípiumból ment ki az Országos Küldöttség is, ha ettől a KK. és RR. el távoznak, mint hogy a’ tűz, és egyébb fel hozott eseteken kívül, még több olly esetek is lehetnek, mellyekben a’ Jobbágy a’ robot le szolgálásától magát szinte igazsággal mentheti; alkalmatosság adatnék arra: hogy a’ robotok más esztendőre halasztassanak, és az el mulasztott munkáknak le dolgozására az Uraság a’ Jobbágyot következő esztendőben is szoríthassa, a’ mi a’ Jobbágy boldogságával, és jól lettével meg nem férkezik , ugyan azért a’ fel fogott szerkeztetést a’ mint áll meg hagyandónak vélte.

/ s

Po'sony Vármegye 1 -síi Kövefje: tovább is abban a’ vélekedésben meg maradását jelentette, — és ugyan azért, hogy illyctén esetekben a’ földes Űrnak jó akarattya ne gátoltasson — egyszer’smind pedig a,köz meg eggyezésnek lehetősége el ne záródjon , azon szavak : „annuente“ és „dissimulante“ — helyett „intermissione Dominii“ kívánta tétetni.

Honth Vármegye 1-ső Követje: A’ kérdés alatt lévő pontnak azon része eránt, melly a' robottal hátra maradó Jobbágy büntetéséről szóll, — teszi utasítása következéséül észre vételét. — Meg ösméri ugyan is, hogy nincs borzasztóbb tekintet, — nincs semmi ollyas, a’ mi az embert magas emberi állásából irtóztatóbban le szállíttsa; mint a’ testi büntetés; de a’ Törvényhozónak nem illy gyengéded érzéseken épített philantropicus nézetekből kell ki menni, hanem a’ Törvényeket az idő kivánatihoz, kivált pedig a’ föld nép neveléséhez kissebb, nagyobb cultura lépcsőihez kell mérsékelni, — a’ Szólló a’ köz tapasztalásra hivatkozva azt állította, hogy azon része a’ föld népének, a’ mellyre a’ kérdéses fenyítés czéloz, a’ culturának azon a’ lépcsőjén áll, a’ melly a’ testi büntetést még most szükségessé teszi, a’ mellyhez képest bízvást el lehet mondani, hogy egy két tehetőssebb, vagy gyengédebb érzésű adó fizetőt ki véve, a’ kik minden vagyonoktól meg válnak elébb, semmint testi büntetésnek alávessék magokat, a’ dupla munka érzékenyebb büntetés, és ha választásúi hagynánk nékik, bizonyossan az utóbbit választanák, — és igy a’ Szólló azt kivánnya, hogy a’ robottal vétkesen hátra maradó, a’ hátra maradás első esetében komolyan meg intessen, a’ mellynek sikere nem lévén, 12 pálcza büntetéssel fenyíttessen — a’ hátra maradás harmadik esetébe pedig a’ Szolga Bírónak panasz tétetvén, illő elégtétel szolgáltasson, azon bizonyítással fejezvén be a’ Szólló elő adását, hogy alkalmasint egy ^ ármegye sincs az Országba, a’ hol idomzat szerént kevesebb pálcza ütés Jegy zóKönyv IV. Darab. 3