1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
77. ülés
telesből kihagyni az 1807: 21-ki törvény*, mert ez a’ Prókátoroknak tágas mezőt nyitna a’ bal magyarázatokra, de a’ törvény székek is ke'tségeskedhelnének, mert azt tarthatnák, hogy az 1807*ki esztendő ólta történt pusztítások, elnézettettek; a’ protocollumra nézve azt vélte, hogy legyen a’ földes Urra, és a’parasztra nézve is sanctio. Beregh Vármegye’1-só Követ je kijelentette: hogy ötét figyelmetessé tette a’ Sopron y Vármegye Követ jenek azon előadása: res tuas custodi, ne auferant Poloni, ’s azt tartja, hogy a’ jobbágynak nagyobb kötelessége bejelenteni a’földes Urának a’ dolgot, mint a’ földes Urának improtocollálni, és igy a’ sanctio a’ parasztra szabaMasson. Heves Vármegye’ 2-dik Követje az 1807: 21 való hivatkozást szükségtelennek látta, a’ protocollum’ vitele múlhatatlan, de azomban egyet ért Soprony Vármegye Követje'vel, hogy ha a’ földes Ur nem vigyázott a’ magáéra szenvedje a’kárt, van ennek példája a’törvényben p. o. a’ praescriptio. — Abaúj Vármegye Követ je'vel pedig nem lehet egészen egy értelemben, mert ha a’szakasz csak ezen kezdődik: ezen rendelés a’ több bár melly irtásokra ’s a’ t. ez alatt azon irtások is értetődnének, mellyek post fundualitásokká váltak. Zolyom Vármegye’1-ső Követje azt tartotta: hogy a’ szerkeztetekbe nem csak a’Consensus Dominalist, hanem a’ resensust is belé kellene tenni, mert meg lehet, hogy a’jobbágy kért a’ földes Urlól engedelmet, de nem kapott - mellyre Az Elölülő megjegyzette: hogy az erdő tulajdona lévén a’ földes Urnák, a’ szerkeztetek ügy áll, hogy csak Írásbeli engedelem mellett irthat a* paraszt, kötelessége tehát engedelmet kérni, és ha ezt elmulasztja az irtás ingyen való elvesztése legyen az ő büntetése. Mosony Vármegye’ 1-ső Követje előadta, hogy a’ tegnapi napon a’multra nézve meglővén a’ rendelés téve, most csak a’jövendőről kell gondoskodni. Kettő a’ kérdés: a’ földes Úri engedelem adás, és a’ jobbágy által való kérése az engedelemnek; erre nézve az Abaúji javallatra nem állhat, mert az ezt nem fejezi jól ki* ugyanazért a’ szerkeztetek! igy kívánná változtatni: ad praecavendam in Juturis exstirpationibus ; azután megmaradván az Országos szerkeztetés egész addig: eo per expressum declarato, következne: quodsi Colonus indultum Dominii terrestralis impetrare negligeret3 Dominus terrestris exstirpaturas tales absque omni recompensatione mercedis recipére valeat; e contra si Dominus terrestris improtocollationem intermitterets actus reluitionis ad liberam duntaxat Conventionem recidat. Mellyre Az Elölülő megjegyzette, nevezetesen erre: impetrare negligeret, Dominus terrestris improtocollationem intermitteret3 hogy hátha a’ földes Úr nem akar adni engedelmet? ha pedig nem akar, arra mint tulajdonost nem lehet kénszeriteni. Erre Mosony Vármegye’ 1-ső Követje azt felelvén, hogy az igaz ugyan, hogy a’ földes Urat nem lehet a’ consensus adásra kénszeriteni, de vannak oliyan esetek is, hogy a’ földes úr adott engedelmet szóval, azután azt visza akarja vonni. Mellyre Az Elölülő viszont megjegyzette, hogy a’ consensust ügy érti, hogy a’ mint kéri valamelly jobbágy, mindjárt ki is kell Írásban adni a’ földes Urnák, ’s 2 * IIE TV EIVJÍ E TED TK UL ES. 7
