1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
79. ülés
46 II ET V E X KI LENTZ E DIK ÜLÉS. mennyire itt az Urbáriumban szükséges a* Kazántól járó két forintok fizetése eléggé megóvja. 2-or a’ szorgalom elő mozdítása tekéntetéből óhajtaná, hogy a’ propriae procreationis helyett vildgossan tétetne tam propriae procreationis, quam et emtitiis Végre 5-or szükségesnek látja annak is kifejezését, hogy etiam ex frumento, mind azért mert a3 tilalom a’ tulajdon Jussába be vág, mind pedig a* köz haszonra nézve is, mert a’ Gabona Kereskedése csak azzal mozdíttathatik foganatossan elő, ha az el nem kelő Gabona a’ leg kissebb lehető volumenbe húzatik összve, a’ mi egyedül csak a5 Pálinka égetéssel érettetik el; annál inkább kívánja pedig ezt a’ Szólló, minthogy az éhség esetében a’ Törvényhatóságok körél)e tartozik a’ szükséges tilalmat elhatározni. Többnyire Sopron Vármegye Követje egyébb tett Javallatjait is magáévá tészi. Verőcze Vármegye 1. Követje nem egyeztetheti meg az igazsággal, hogy mind a3 Kazán birtokossá, mind pedig az, a3 ki azzal él, a földes Úrnak külön külön két forintot fizessen: mert a’ Kazán birtokossának kettő a’ haszna, egy hogy maga égethet, a’ más pedig, hogy Kazánját pénzért másoknak által engedheti, azon felyűl fel lehet tenni, hogy a’ Kazán birtokossának több kiégetni valója van. De ezen felyűl azoknak kik Kazánokat magoknak nem tartanak, de a’ másokét használják, sokszor olly kevés ki égetni valójok van, hogy majd minden csekély nyereségek a3 földes Úri taksára reá mén, következésképpen kéntelenek termesztménveiket vagy el vetni, vagy óltsó pénzen eladni. Mire nézve kívánná a3 Szólló, hogy a’Kazán birtokossal fizetnének esztendőnként két forintot, mások pedig akó számra p. o. két krajtzárt. A’mi továbbá azt a kérdést illeti, hogy miből légyen s abad a’ Parasztnak Pálinkát égetni, azt tartja hogy mindenből; mert ezt kívánja a* tulajdon igaza. Bars Vármegye 2-ik Követje: nem tagadhatja hogy a" Felföldön a3 Pálinka égetés sokszor neveli az ínséget, de ez reá való nézve nem meggyőző ok; mert a’ Pálinka égetéssel összve van kötve a3 Marha hizlaltatás, következésképpen a Paraszt a’ hizlaltatáson nyertt pénzen vehet magának gabonát, és igy a5 gabona kiégetés tilalmát, egyedül csak az éhség esetére kell szorítani; sót még a3 tilalomnál is vágynak hathatóssabb eszközök, állíttassanak fel, mint más pallérozott Országban köz hasznú Gabona tárok, akkor bizonyossan a* tulajdon igazát korlátolni nem kell. A’ mi pedig a3 Beregh Vármegyei Követ ellenvetését illeti, arra rövideden csak azt feleli, hogy részéről igen is hozzá járúl, hogy az ínség el mellőzésére, ne csak a3 Jobbágyság hanem a’ földes Urak is tiltassanak el a3 gabona ki égetésétől. Arad Vármegye 1-sŐ Követje: a* gabonából való Pálinka főzésre az adózó részéről reá nem álhat; mert ha azon vidékit nézi Hazánknak, mellyet a’ természet mostohábban áldott meg, úgy hogy nagy fáradság nélkül alig termeszthet annyit, a’ mennyi esztendei szükségire meg kívántatik, és majd soha sem tehet félre a3 ne talán jöhető mostoha időre; a3 termékenyebb részé pedig a’ Hazánknak vagy folyóvizek szomszédságiban, vagy szegényebb Szomszédoktól körűi véve, lévén; a3 természettől tűzi szerekkel sem láttatván el; úgy sem főznének gabonából Pálinkát; de a’ Pálinka főzés által az egésség, moralitás és ipar is nem keveset szenvedhetne. Bars \ arme^yének a* földes Urakra való tilalma ki terjedése nem állhat; mert a földes Úr, ha az emberiség nem vezetné is arra, hogy a3 superfluitássából ínség esetiben
