1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
79. ülés
42 IIETVENKILEjSTZEDIK ÜLÉS. stu admittuntur. — Taxa rero a cacabis cremat oriis in Jlorenis duobus per singulos, qui eisdem utuntur, irrejlexe ad exustam quantitatem, annue Dominio pendendis , defigitur“. Az ennek meg felelő Kerületi Javallat Magyar foglalatja ez: „Ámbátor az égetett italoknak készítése és kiméretése egyedül a földes Úri Jussokhoz tartozik , ’s a Jobbágyoknak elfoglalás büntetése alatt tilalmaztatik, mindazonáltal jobb lettek elő mozdíttása tekintetéből meg engedtetik, hogy törkolyből, gyümölcsből, borból, ’s bor seprőből, akár saját szükségekre, akár akókénti Kereskedésre pálinkát főzhessenek, azt azomban Jő mérni szabad nem lészen. Ä pálinka kazánoktól vagy üstöktől mindenki, a’ ki azokkal él, nem tekintve a’ ki égetett mennyiséget, két forintot Jog az Uraságnak esztendőnként fizetni Végre a’ Kerületi Deák Javallat igy széli: „Ut ut praeparatio ac epocillatio liquorum praecise ad jura D ominalia pertineat, et sub poena Contrabandae Subditis vetita sit, e reflexione nihilominus melioris subsistentiae iisdem exustio — non tamen epocillatio — cremati e racemis, fructibus, vino, ejusque foecibus seu pro necessitate propria, seu exercendo per urnas quaestu admittitur. Taxa verő a cacabis crematoriis in Jlorenis duobus, per singulos, qui iisdem utuntur irrejlexe ad exustam quantitatem annue Dominio pendendis defigitur.“ Soprony Vármegye 2. Követnének ezen szerkeztetésre három az észrevétele 1-ször, hogy aJ krumpliból is lehessen Pálinkát égetni; mert az egy részről nem a* Gabonák neméhez, de aJ Gyümölcs közzé tartozik, más részről pedig az Urbárium bé hozatala idejekor nem is esmértetett, következőleg annak tilalma alá nem is eshet. 2-szor. Hogy egy Pálinka fözo edénytől, vagy is üsttől, akár bánván élnek véle , egy esztendő alatt csak 2 forint fizettessen; és 5-szor, hogy az éppen bé fejezett §. az egész Országra ki terjesztessen; mert sok helyett bor nem lévén a’ Nép java hasonló kedvezéseket kivan a" Pálinkára nézve is. Bars Vármegye 2. Ivüvetje : abba jelenti ki fel akadását, hogy a’ kérdéses szerkeztetés elején olly elv állíttatik , mintha a’ Pálinka égetés földes Úri igaz lenne, a" mihez azomban hozzá nem járulhat, mert ez mást nem jelentene , mint hogy csak a földes Úr gyakorolhatja az Industriát. Ezen fellyűl aJ fel földi Paraszt nem is élhet aJ Pálinka főzés nélkül. Sőtt az is nagy hátra maradására szolgálhatna, ha el tiltatna aJ Gabona ki főzésétől. Különösen Bars Vármegyében az Asszonyok faluról falura hordják a* Pálinkát árulgatni: aJ mitől bizonyosan el esnének, ha aJ törvény úgy alkottatna, a* mint javaltatik. De aJ földes Uraságoknak is hasznara szolgál a Gabonának ki égetése , mert nagyobbára csak azok bírnak Gabonával felesleges mennyiségben; következésképpen azoktól kéntelen venni aJ Paraszt a ki égetendő Gabonát. Minden esetre Magyar Országban, hol bővebb esztendőkben olly nagy a* Gabona termés , hogy nagyobb része a’ vermekbe romlik el, vagy pedig marhák és disznók hizlaltatására fordíttatik, a’ ki égetés tilalma az iparkodásnak és industriának leg nagyobb akadályává válna. Végre magából a’Természet igazából következik, hogy mindenki tulajdonával, és igy gabonájával is azt tehet, a’ mit akar, és valóban a ki egetés tilalmát e5 részben a’ Szólló nem tekinthetné másképp , mint a szabad adás vevés újjabb, jelesül pedig tizeneggyedik meg szorítását.
