1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
93. ülés
Ml KILENC7 VEN HARMADIK ÜLÉS. RR. többsége a’ tized’ kérdését egész ki terjedésében a’ törvénykezési rendszeres munkálatnak fel vételére el halasztani jónak vélte, a* jelen szakaszt is oda utasítani, innét pedig egésszen ki hagyatni szükséges — mert a’ 2-dik §. csak kilenczedrol szóllván, kétségbe sem lehet venni, hogy a’ földes Uraság ezt egyedül törvényesen ki vétetheti; idd előtti tehát még most a’ hetedről, vagy nyolczadról való rendelkezés , melly magát a’ tizedet mintegy előre már helybe hagyván, ennek rend szerénti el intézésétől szinte el választhatatlan;—nem is áll meg azon ellenvetés, hogy a’ kérdéses szakasznak meg tartását a’ Jobbágyság’ érdeke is tanácsolja — mert ha a’ Papi tizednek természetben való szedé— se, vagy praearendatiója maga helyén a5 Törvény hatóság által végképpen el törültetik , nyomban meg fog szűnni a’ heted, vagy nyolczadról is minden további kérdés, ellenkező esetben pedig az elobbeni szerződések, mellyek a’ kilenczed, és tized helyett heted, vagy nyolczadrészt meg állapítván, a’ Jobbágyságra nézve kedvezők, ’s kettős bal sorsok* enyhülését eszközük mind addig, mig jövendőre is sérthetetlenííl fel maradandanak. Trencsén Vármegye 1-ső Követjének vélekedése szerént a’ kilenczedhez a’ földes Úrnak, a’ tizedhez az Egyházi Rendnek volt eddig jussa, a* heted és nyolczad pedig jussa senkinek nem volt — ha a’ heted, vagy nyolczad különös szerződések által állapíttatott meg a’ Jobbágyság* javára, azt törvény által meg szoríttani nem kell, nem is lehet, mert szerződést tenni mindenkinek szabad, a’ Contractusokból eredett járandóságot meg említeni nem ide való, itt csak azt kell ki fejezni, a’ mit a’ Törvény ád akár a’ földes Úrnak, akár a’ Jobbágynak, ennél fogva, mivel a’ törvényes járandóságot a’ Törvényhozó köteles meg állapíttani; mindenütt, a’ hol a’ heted, vagy nyolczad a’ tizeddel eggyütt vétetik, a’ tizedet via facti kell el törülni, a’ törvényes útra az illyest halasztani nem lehet; ugyan azért ezen szakasz5 általlányos el hagyására szavazván, e’ helyett azt kívánja ki fejeztetni, hogy a’ hol a’ heted vagy nyolczad a’ tizeddel eggyütt vétetik, a* tized vétele ez után tüstént meg szűnjön. Po’sony Vármegye 1-so Követje úgy vélekedett , hogy mivel a’ heted, és nyolczad az Urbárium bé hozatala előtt alkú, és szerződés által jött divatba, és az Urbárium által is azon tekéntetből, mert a’ Jobbágyságra nézve jó tévő volt, meg hagyatott, most azt szó nélkül el mellőzni nem lehet, ugyan azért nyilván kívánja ki fejeztetni, hogy a’ hol a’ heted, vagy nyolczad a’ tized nélkül divatozott, ott továbbra is meg állapíttatik. Pest Vármegye 2-dik Követjének utasítása a’ tized’ el tÖriiltetését tárgyazván, az egész szakaszt úgy kívánta módosíttatni, hogy abból a5 tizednek említése egészlen ki maradjon, ki jelentvén egyszer’smind azt is, hogy ha ezen kívánsága el nem fogadtatna, azok vélekedéséhez áll, kik a’ jelen szakasz egész ki hagyására szavaznak. Sopron Városa 1-ső Követje a5 szóba lévő szakasz meg maradására szavazott ugyan, mert azt a’ Jobbágyság javára szolgálónak látta, azomba a’ foglalatot még is ki hagyatni kívánta, mert az a’ szokás értelmébe homályt okoz, mivel meg maradván a’ foglalat, úgy látszik, hogy mind addig, mig törvény útján a’ tized el nem törültethetik, a' nyolczadnak is meg kelletik állni, pedig a törvény szerént az Uraság kilenczednél többet soha sem kívánhat. ü .. . • ‘
