1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
93. ülés
KILENCZ VE) U ARM AD IE ÜLÉS. 343 végezné, hogy nem más, hanem az usus hozattassék törvénybe, mert ezen esetbe minden más ok, és okoskodás meg szűnik. Felelte erre Esztergom \ ármegye 2-dik Követje: hogy a’heted, vagy nyolczad csak olly helyeken vétetődhet, a* hol tized nem adódik, és ezen princípiumból megy ki az Országos Küldöttség is, mert igazságtalannak látja, hogy a* hol heted, vagy nyolczad vagyon, ott tized is legyen, ellenben igazságosnak, hogy az illyes helyeken a heted, vagy nyolczad meg szüntetvén, a’ helyett mind addig, mig a’ tized törvényes úton el nem töröltetik , a’ kilenczed vétessen. Komárom Y ár megye 1-sö Követje úgy vélekedett, hogy ezen szakaszból a’ záradéknak ki kell maradni, mert ha az meg hagyatik, a’ szakasz szerkeztetése homályos lészen, abból azt a* következést is lehet ki huzni, hogy mig aJ tized’ el törlése a’ törvény útján forog, azzal eggyütt a’ heted, vagy nyolczad is jár; már pedig vélekedése szerént fö princípiumnak kelletik lenni, hogy mihelyest a* törvény ki hirdettetik, a’ heted, vagy nyolczad minden ollyas helyeken, a’ hol a’ tizeddel eggyűtt szokott adatni, azonnal megszűnjön mind addig, mig a’ tized a5 törvény’ útján el nem töröltetik, és csak a* tized’ el törlésével álhat vissza, ugyan azért a’ záradékot ki hagvatni javallottá. Az Elölülő a’ Záradék* ki hagyását nem ellenzelte, bátor vélekedése szerént a* jelen szakasznak szerkeztetése is a* Komárom Vármegye Követjének értelmét nyilván ki magyarázza, mert azt mondja, hogy a’ hol a* heted, vagy nyolczad a’ tizeddel eggyütt szokott adatni, ott ennek utánna a’ heted, vagy nyolczad meg szűnvén, az Uraságnak csak kilenczed adasson, ha pedig a’ törvény útján a* tized meg szüntetnék , ott ismétt a* heted , vagy nyolczad vissza aljon, a’ mi annyit tészen, hogy a’ heted, és nyolczad a* tizeddel öszve nem fér, és meg nem álhat. Bars Vármegye 2-dik Követje a* tized kérdésének meg fejtését e’ jelen szakasz alapjának nézi, a’ midőn tehát a’ tized kérdése, melly fundamentom , a’ törvényes munkálat* fel vételére hallasztatott, méltónak tartya , hogy az épület is, a’ mi a’ jelen szakasz, szinte oda hallasztasson; egyébb aránt úgy vélekedvén, hogy mivel azon principium már el fogadtatott, hogy a* Jobbágyot az eddiginél jobb sorsba kell tenni, minden heted, vagy nyolczadnak, melly eddig, ha bár szerződés mellett vétetett is , meg kelletik szűnni; ugyan azért, mivel a* fel fogott szakasz ezen elvvel ellenkezésbe vagyon, kívánja ezen egész szakaszt ki hagyatni, és azt, hogy ez után a* földes Úr mindenkor csak kilenczedet vehessen, kívánja el határoztatok Ellenbe Az Elölülő éppen a* szállott Követ* princípiumából vélte szükségesnek e’ jelen szakasz’ meg maradását, mert ha ez ki hagyatna, akkor mind azon helyeken, hol eddig heted, vagy nyolczad vétetett, ez után kilenczed és tized vétetne; e’ pedig a’ Jobbágyság* részére jótékonyság éppen nem volna, mert a* Jobbágyság részére a* heted, vagy nyolczad jobb a’ kilenczed és tizednél, és éppen ez az oka, hogy az Urbárium bé hozatala alkalmával is a* heted és nyolczad meg hagyatott, ugyan azért a* jelen szakaszt továbbá is meg tartandónak vélte. Liptó Vármegye 2-dik Követje : A* tanácskozás alatt lévő szakasznak tartalma, világos tanú bizonyságéi szolgál annak , hogy nem lett volna czél iránytalan a’ Papi tizedről is e’ helyen rendelkezni, mivel azonban a’ KK. és 86 *
