1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
92. ülés
KILENCZVEX KETTŐ DIK ÜLÉS. 300 mészetére nézve semmi változást nem tesz, számtalan a’ dézmára nézve hozott törvényeink világosan mutatják ezen külömbséget, így az 1548. 60., 1609. 18.» 1613. 19., 1647. 95., és 1655. 89. Törvény Czikkelyek meg határozzák a’ dézma ki árendáltatásának módját, és az ebbali kötéseknek örökös voltát, az 1608. 5., k. u. 1609. 17., 1613. 19., 1635. 23., és 1715. 28. Törvény Czikkelyek meg állapíttyák a’ dézmabeli Pereknek biróságát, t. i. a’ tettből származott kérdésekre nézve a’ Vármegyei, a’ Jusból származtakra nézve pedig a* Királyi Törvény széki Bíróságot; mind ezen, 'és más számtalan Törvények világosan mutatják, hogy a’ tized egészlen más természetű, mint a3 Jobbágyi öszve köttetésböl származott kilenczed; 5s ennél fogva ezen külömbözo törvényes tekinteteket méltó figyelembe kell vennünk, ha a dézmának állapotját az Igazak meg sértése nélkül el intézni akarjuk, ezt pedig egész ki terjedésében csak a maga helyén a3 rendszeres törvényes munkálatba történhet meg. A3 KK. és RR. nevezetes többsége az Elölülő vélekedésében való meg eggyezését öszve hangzó fel kiáltással jelentvén ki. Somogy Vármegyének 1-ső Követje: A3 tizedre, és annak külömbözo természetére nézve az Elölülővel eggyet ért, és ámbár nem olly tudós, mint egy Követ társa, a3 ki tegnap a3 kilenczednek eredetét a3 világ kezdetére vitte fel, tudja még is, hogy a tized közönségesen véve Moisestől, nállunk pedig különösen Sz. István idejétől veszi eredetét, a kilenczedet Nagy Lajos hozta be, de nem azért, mint ha az előtt nem adódott volna, hanem hogy aJ szokás egy forma légyen , és hogy talán a3 földes Urak önkénnyének, kik e3 részbe kelleténél többet kívántak, gát vettettessen. — Többnyire a’ Tornai Követ által tett Indítványra nézve azt mondá: tegnap Követ Társával eggyütt három rendbeli Javallatot tett a’ kilenczed felváltására, mellyek el vettetvén enged a többségnek; de a’ tegnapi tanácskozás inkább a’ principium, mint sem a’ stylus feletti vólt, arról volt t. i. a3 kérdés kénszeríto ereje legyen e’ a3 kilenczed fel váltására nézve a3 Törvénynek, vagy pedig csak ajánló? az utóbbi vélekedés fogadtatván el, és pedig azon ki terjesztett szem pontból, hogy ezen felváltás közönségesen ajánltatik, vélekedése szerént lehet most is olly változtatást tenni a’stylusba, melly a’ határozásnak leikével eggyezik; el kell tehát fogadnunk Torna Vármegye Követjének Javallatját, mert külömbeu rosszabb állapotba helyheztetjük a’ Jobbágyot mint eddig vólt; eggyezni ugyanis a3 ki- Jenczedre nézve eddig szabadon, és akár melly módon lehetett, ha tehát most a’ törvényes eggyességbeli Javallat mellett egyedül szemre, és szalmára szorítjuk az eggyezést, mind a’ Jobbágy állapotját rosszabbá tesszük, mind a3 Törvény czélját tekintve következetlenségbe esünk; igaz ugyan, hogy ezen meg szorító rendelésnek nincs olly erős Sanctiója, mint némelly régi Törvényeknek, mellyek az azok ellen véttőt Rebellisnek jelentették ki, de lesz még is ezen Törvénynek is kötelező ereje, és minden esetre meg szorító bosszontásokráfog az adni alkalmat; — ha, a3 mint mondódott, alább az Úr, és Jobbágy közötti szerződések sorában közönségesen ki lehet terjeszteni a5 meg váltásnak módjait, miért nem tesszük azt itten, hol ezen meg váltásról ex professo vagyon a’ szó? Ezeknél fogva általlyában kívánta mondatni, hogy az eggyezés bár melly módon meg történhessen. Jegyző Kotiy v lll-dik Darab. 78
