1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
92. ülés
\ bágy által jövendőre be fognak is vetődni, a5 kilenczed alól mentek lesznek* ama közönséges ki fejezós alatt pedig minden magyarázat nélkül ezeket is ide lehetne érteni. Az Elölülő: A' Tolnai Követnek szinte már tegnap meg mondotta, hogy észre vételével a’ jelen §-nak későbbi pontját praeoccupálja, ezt feleli néki mostan is, és minden tekintetben helytelen idő'vesztésnek tartja, hogy a’ világosan ki mondott, és a’ többség által el fogadott végzés ellenére a’ tanácskozások iölyamotja illy észre vételek által fenn tartódhasson. Po’sony Vármegyének 1-so Követje: Küldőinek kívánsága az, hogy valamint az Úri kilenczed, úgy a3 Papi dézma, nem lévén a3 kettő' között e’ részbe különbség, a3 Jobbágy által fel váltattasson; az első're nézve Küldői kívánságoktól el lévén vetve, a3 másodikról azért tesz itten emlékezetet, hogy az legitimatiója végett a’ Napló Könyvbe be jöjjön. Az Elölülő: A’ dézma nem tartozik az Úrbéri tárgyhoz, annak természete egészlen külömböző a3 kilenczedétol, a’ dézmából eredett Perek nem Úrbéri utón, hanem a Királyi Tábla által ítéltetnek el, és így a3 dézma egészlen a’ törvényes munkálathoz tartozván, és ott ez iránt törvény javallat is lévén, a’ már Országoson elhatározott rendszerrel ellenkezne, ha a’ dézma felöl ezen a’ helyen lenne kérdés. Honth és Neográd Vármegyék 2-dik Követjeik : a’ mennyibe utasításaik azt tartják, hogy a5 dézma állapot ja l itt végződjön el, azt azonnal kívánták fel vétetni, a3 módra további szavazatokat fen tartják. / Bars Vármegyének 1-ső Követje : Ámbár a’ dézma kérdése nem egészlen ide tartozik is, mind a’ mellett utasításánál fogva annak itteni fel vételét kívánta; de ez által még ellenkezésbe sem jövünk magunkkal, mert az Urbér a3 földes Úr, és Jobbágy közötti viszonyoknak el rendelését foglalja magába, már pedig a* dézmát az Ország nagy Részében divatkozó szokás szerént a3 Jobbágy egyenesen földes Urának szokta ki adni, ’s ennél fogva szinte e3 kettő között Jent forgó viszonyok közé tartozik; más lenne, ha a’ dézma első rendelkezésénél maradván, most is közönségesen az Egyházi Rend által szedetne be; — külömböző természete sincsen ezen két praestationak, mert ha mind kettőnek eredetit tekintjük Hazánkban, mint a’ tized, úgy a’ Nagy Lajos alatt be hozatott kilenczed az Haza védelmére valának rendelve; — azon kivűl egy fő indító okunk van, hogy a3 tizedről itten rendelkezzünk, mert ha már tegnapi végzésünk által a kilenczedet maga természeti valóságában meghagyván, arra nézve a3 Jobbágyon semmit nem könnyítettünk , szebb helyen nem álhat mint itt, ha a’ dézmának a3 Jobbágyra nézve hasznos el rendeltetésével az adózó nép iránti jótékonyságunkat leg alább e’ részben ki mutatjuk; mellynél lógva szavazatja a’ vólt, hogy a3 tizednek ki árendálása a’ földes Uraktól el vetetvén, a’ Jobbágyságnak adattasson által. Az Elölülő : A3 Barsi Követ által fel állított elvekre akkor lessz majd a' feleletnek helye, midőn ezen Tárgy maga helyén ex professo fel fog vétetni; addig is rövideden azon észre vételt tette: hogy a’ dézmának, és kilenczednek természete éppennem egyenlő; mert azon kivűl, hogy a3 dézmát nagy részben most is az Egyházi Rend termésben szedi, és azon környiilállás, hogy azt némelly földes Urak praeárendálják, a’ dézma tulajdonára: és tér-308 KILENCZ VEN KETTŐD IK ÜLÉS.
