1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
88. ülés
218 XYOLCZAIi Ii’ YO L CZ AD 1K ŰLÉS. Szabolcs "\ ármegye’ 2-ik Követje úgy vélekedett, hogy a’Földes Ur szoríttasson a’liús mérésre, még pedig úgy, bogy a’ Szolga Biró intse meg, és ha 15 napok alatt nem méretne húst, akkor szabad légyen akár kinek mérni. Zemplén Vármegye’ 1-ső Követje azt tartotta, hogy mivel a’ a’ régi Urbáriumban is meg volt engedve, ezentúl is lia valarnelly Helységben az Uraság mészárszéket nem tart, szabad legyen a’ Jobbágynak a’ szomszéd faluból húst hozni. Borsod Vármegye’ 2-ik Követje úgy nyilatkoztafá ki magát: hogy Küldő ji ugyan ezen 5-ik §-ra nézve a’ Kerületi Szerkeztetést elfogadják: hanem a’ dolognak jobb és világosabb voltáért azt kívánják megjegyeztettni, hogy a’ Székhús vágásának a’ Jobbágyok részére való megengedése mindenkor a’ Járásbeli Szolga Biró előtt való jelentéstétel után, ’s a’ Földes UY befolyásával és meghallgatásával történjen meg, ’s a’ teendő intézetek a’ Vármegyék’ Köz Gyűlésein esetről esetre jelentessenek hé. — E’ felett az ollyatén intézetekből, bármelly hosszú időig gyakoroltassanak is azok, a’ Földes Úri Jussokra semmi sérelem ne háromolhasson,’s a’ Földes Urak a’ Székhús’ vágatása’jussát ismét magok ’s magánosán gyakoroltathassák,mihelyt akárják. — Ezek lévén a’ szólló Követ’ Küldőjinek megjegyzései, a’mennyiben egye'bbaránt Heves és Zemplén Vármegyék’ Követjei azt vették előtte indítványba, hogy ha a’ Földes Ur székhúst nem vágat, a’ Jobbágyoknak szabad legyen magoknak a’ szomszéd falukból is húst hordani, ezt az indítványt a’ szólló Követ nem csak igazságosnak tartja, hanem azt még tovább is terjeszteni szükségesnek véli: Ugyan is köz tudomásra van, hogy a’ Vármegyék anyavárosaikban ’s az úgy nevezett Stationalis, Transennalis, és Contractionalis Helyeken, a’ Székhús’ fontját egy, két, ’s néha három krajczdrokkal is drágábban méretik, mint egyébb Helyeken, ’s ebből természetesen az következik, hogy a’ kiknek az a szerencséjek, vagy szerencsétlenségek van, hogy az olyatén Helyeken laknak, azok a’ székhús árrát naponként és esztendőnként drágábban fizetik , mint a’ nagyobb Országutaktól oldalt lakók, holott elég példájit lehet tapasztalni annak, hogy magoknak az 1/4 vagy 1/2 órányi távolságra feküvő szomszéd faluból olcsóbb ’s igen gyakran még jobb húst is hozathatnának, ha szabad volna. — Ezt tehát meg kellene engedni, még annál fogva is, mível ha a’ szomszéd faluból való olcsóbb hús hordatással a’ nagyobb háznépü ’s több cselédeket és legényeket tartó gazdák és mesteremberek, ha naponként két—három garasokat kiméllenek is#meg, ez az esztendőnek 365 napjai alatt olly nevezetes summát teszen, mellyből azon gazda vagy mesterember egész esztendei adóját is lefizetheti. — Valójában, miulán a’ Ka. rok és Rendek fentebb világos törvényt, szabtak már az iránt, hogy a Jobbágyok bort, hogy? mikor? és micsoda mennyiségben hordhassanak bé a’ szomszéd falukból? — az élet’ első szükségei közzé inkább tartozó székhúsra nézve is szükséges ollyan törvényt hozni. — Azért is ajánlja a’ szólló Követ, hogy a’Karok és Rendek ezt a’ dolgot is vegyék figyelembe, ’s úgy határozzák el, hogy a’ Földes Úri törvényes Jussok ugyan épségükben maradjanak , de egyszersmind még annál fogva is, hogy kivált a’ Tiszai vidékeken a’ mészárszékek’ árendássaik többnyire ’Sidók, ’s a’ más falukból való húshordást gyakran meggátoltatni ’s még el is foglaltatni tudják, — a Jobbágyok a’ sanyarú zaklatásoknak, és nyomorgatásoknak azon eggyik nemétől is örökre megszabaduljanak. Torontál Vármegye’ 2-ik Követje a’ Kerületi Szerkeztetés’ első részét el-
