1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
88. ülés
A YOLCZA V A YOLCZADIK ÜL É S. 219 fogadta, de a’másodikat nein, liogy t. i. a’ Jobbágy az eltört lábú marháját kimerhesse, mert ez a’ Földes Ur’ tulajdonába ütközik; hanem az illyen esetben leg alább taxát fizessen a’ Földes Urnák az engedelemért. Veszprém Vármegye’ 2-ik Követ je az Országos Küldöttse'g’ Szerkeztetésere voxolt, és azt tartotta, hogy szükségtelen említést tenni az eltört lábú marhák’ kimérethetéséről, mert az eddig is szokásban volt. Heves Vármegye’ Követje’ inditvánnyát pedig nem fogadhatja el, hogy t.i. a’Földes Ur a’pusztáján húst ne mérethessen, mert ez a’ tulajdonbeli Jusba ütközne. Győr Vármegye’ 1-ső Követje a’ Kerületi Szerkeztetéshöz még azt kívánná tétetni, hogy ha nincs mészárszék valamelly Helységben, a’ szomszédból is hozhasson húst a’ Jobbágy. Buda Városa’ Követje elfogadta az Országos Küldöttség Szerkeztelését, oly megjegyzéssel, hogy az Elöljárók vigyázzanak az ilyen esetekben, hogy lopott és egésségtelen marhák ne vágatthassanak. Zolyom és Bcregh Vármegyék’ 1-ső Követjei az Országos Küldöttség' Szerkeztetésére voxoltak, oly formán, hogy a’ politia vigyázzon a’ marhák’ egésséges voltára. Ung Vármegye’ Követje Bernáth ’Sigmond azt tartotta, hogy ezen pontnak elsó része a’ publico politicumra tartozik a’ 2-ik részének pedig meg keli maradni, mert különben a’ Jobbágy, ha marhája’ lába szerencsétlenségből ki törne, ’s ki, nem mérethetné, annak egész árrát elvesztené. —Miután Pártolták némelyek, mint Szathmár és Beregh 1-ső, Bars, Zabolcs, és Ugocsa Vármegyék’ 2-ik Követjei Borsod Vármegye’ 2-ik Követjének azon indítvánnyal, hogy a’ Stationalis Helységekben Jobbágyok hozhassanak húst más szomszéd Helységekből, a’ hol olcsóbb; de a’ többség-a’ Kerületi Szerkeztetést kivánván meghagyattni, Az Elölülő kimondotta a’ többséget a’ Kerületi Szerkeztetekre, és azután olvastatta a’ 6-ik Szakaszt, mely így kezdődik: Praeter praerecensita Urbarialia beneficia. Trencsén Vármegye’ 1-só Követje azt tartotta, hogy ha a’ Földes Urat illető Jussok’ elő számláltattnak a’ Szerkeztetésben, tevődjön ki világosan mind az is, a’ mi a’ parasztot illeti, ily formán: Ad jura proinde regalia Jus Fornicis, distractio item minuta Salis, et pingvedinum cujuscunque generis, saebi item candelarum, etsmigmatis, non secus frugum et leguminum, et cujuscunque generis pabuli, ita et tegularum confectio, harumque et calcis exustio, pro qua Dominium Terrestrale ligna gratis dare non obligatur, pertrahi non possunt, sed haec omnia Colonis quoque libera maneant. — Ha pedig ezen javallatja el nem fogadódna, leg alább a’ boltot hagyják ki a’Karok és Bendek a’ Földes Úri jussok közzül, mert ennek nyoma a’ Törvényben sem találtatik, nem egyébb ez monopóliumnál, a’ mi a’ Jobbágyok’ iparjának gátot vet. A’ kormány ellen mindig fen áll a’ panasz, hogy a’Kereskedést szorítja: nem kell hát az Úrbéri Törvényben is olyat tenni, mi által a’ Földes Ur a’Jobbágy’ kereshetésbeli módjait elzárhatja. Csanád Vármegye’ 1-ső Követje előadta, hogy annak, hogy a’ tégla égetés a’ Jobbágyoknak tulajdon legelőjükből eddig meg volt tiltva, és a’ fentartott égetés által az Uradalmak a’ tégla’ árát önkényesen nagyon felemelték, az lett következése, hogy a’ Jobbágyok’ házai csak nem mind sárból készülve és 55*
