1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
84. ülés
157 NYÓLCZ VAN NEGYEDIK ÜLÉS. mi után a’ már történt ki fejezések szerint nem reményiheti, hogy Kiildőjinek szándéka tellyesedjék, — ha hogy a' többség az Úrbéri fáizásról kötelező törvényt hoz, — ki kell nyilatkoztatnia, hogy az Országos Választottság’ Javallatát nem tartja el lögadliatónak, minekutánna a’ földes Úrra nézve tulajdonával való élésben zavart — bizonytalanságot szül, a’ Jobbágyságra nézve pedig a’ jelen való szokásnál fogva is még sem ki elégítő, — de azt a’ csalárdságra és ki hágásokra mintegy ingerli, és a’ inéllyen hatórosszon kivűl még két nagy nemzeti érdeket is sért, t. i. a’ földes Úr és Jobbágy köztt való nyugalmas __ ütközésektől mentt eggvet értést, és az erdő növelést ’s gazdálkodást. — Ezen szerkeztetést tehát változtatni kívánja a’ szólló Követ, és pedig mi után a’ határozott mennyiségű fa járandóságot igen terhes, ’s idővel sok helyen nem is tellyesíthető servitusnak látja, — melly a’ környühnények’ változása mellett méltányosan egy forma alig is maradhatna* — ezt el mellőzvén, inkább az illető erdő’ bizonyos részének, a’ mint további tanácskozás után a’ rész arány meo- fog állapíttatni], a’ Jobbágyság’ használására, bizonyos fel tételek mellett való ált adását vélné czél erányosnak; a’ mi azon tekinteteknek is inkább meg felelne, mellyeket a’ Karok és Rendek a’ birtok’ közösségének meg szüntetésére nézve már el fogadtak, és a’ mire, — ha hogy Küldőjinek fenntebb elő adott szándéka el fogadást nem nyerne, — a’ szólló Követ is voxol. Árva és Fejér Vármegyék 2-dik Követjei az Országos Küldöttség’ szerkeztetésére voxoltak. Po’sony Városa’ Követje, azon kérdésnek, mellyet Po’sony Vármegye Követje tett, hogy t. i. el kellessék e’ a’ Jobbágyoktól a’ mostani jó téteménveket venni, vagy nem? — egy más kérdést kíván eleibe tenni, azt t. i. hogy vagyon e’ a’ Magyar Jobbágy valamelly jótéteménnyel fölösleg dotálva > vagy nincs ? — A’ Magyar Jobbágy eddigi diplomaticus nyelvünkön csak a’ misera j)lebs contribuens nevezete alatt ismeretes; már ezen meg nevezése is világos tanúja annak, hogy ő semmi jó téteményekkel fölösleg dotálva nincs; következés képpen azon csekély jó téteményektől, mellyekkel most bir, őtet meg fosztani, a’ fel állított princípiumnál fogva nem lehet; már pedig a’ jelen szerkeztetés sokkal keménnyebb a’ Theresianum Urbáriumnál, mivel e’ szerint igen sok Jobbágy meg fosztódna az eddigleni fáizás’ jó téteménnyétől; azért minden esetre a’ szerkeztetés ellen voxolva, Somogy Vármegye’ Javallatát pártolja. Mellyre Az Előlülő meg jegyzetté, hogy a’Törvényhozó Testnél eddig szokásban volt azon kifejezést: misera contribuens plebs, nem veheti azon értelemben, mint Po’sony Várossá Követje mondja, hogy t. i. az Országban a’ Jobbágyság sorsa el lett volna nyomva; az Ország’ llendei azon ki fejezést mindég csak úgy értették, hogy a’ köz terheket az adózó nép hordozza. Po’sony Várossá Követje, ne hogy rosszúl értetődjön, meg jegyzetté: hogy ő nem mondta, hogy a‘ magyar Jobbágynak semmi beneíiciuma nincs, hanem csak azt: hogy fölösleges beneficiumokkal dotálva nincsen. Nyitra Vármegye 2-dik Követje az Országos Küldöttség’ szerkeztetését fogadta el, Sopron Vármegye Követje’ Javallatját pedig éppen nem; mert némelly helységben az igaz, hogy ki telne 8 öl fának a’ ki adása, de némellyekben nem, és ebből az lenne a’ következés, hogy a’ hol nem telik, a’ földes Úr kész pénzen fizesse ki. Jegyző’ Könyv Ill-dik Darab. 40
