1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
84. ülés
4 158 nyólczvan negyedik ülés. Komárom Vármegye 2~dik Köve tje Zala Vármegye Követje’ javallatát fogadta el, értvén azon helységeket, a’ mellyekben a’ fáizás eddig is meg volt. A’ Zágrábi Káptalan Követje ki nyilatkoztatta : hogy ő ugyan sem valainelly előre magába meg határozott ideákkal , sem pedig fel vett elvekkel nem jelent meg e’ helyen — sőtt midőn a’ felek köztt a’ vitatások folynak, mindég Cicerónak de Officiis irt munkájában foglalt ezen szavai: „Qui aliis nocent, ut in alios liberales sint, in eadem sunt injustitia ut in suam rem aliena con/ vertant** jutnak eszébe, annál fogva sem a’ földes Ur, sem a’ Jobbágyok eránti hajlandóság nem foglalta el előre. Ezeket tehát, valamint egyébbkor, úgy most is szeme etőtt tartván, a’ szerkeztetés mellett jelenti ugyan ki magát a’ szolló Követ, kívánná mindazáltal még ezeket hozzá adatni: ,,his amplius non earistentibus, et necessitate Colonorum necdum tecta, hi erga praeciam insinuationem et dominalem , edocta rei veritate, assignationem stantes etiam virides et infructuosas arbores sibi tollere possint.** Ez az eset a’ népesebb közönségbe adhatja elő magát, és az emberiség kívánja, hogy a’ nép szükségén, a’hol lehet, segíttesscn. — Azt azomba sem a' parasztokra, sem a’ földes Úrra nézve jónak nem látja, hogy az erdők, mint a’ legelőkkel történt, külön szakasztassanak. — Nem lessz jó a’ parasztokra nézve, mivel nagy külömbség van a’ legelők, és az erdők természete közt, a’ mennyiben ha a’ paraszt a’ legelő használásával vissza él is, a’ fii hamar meg nővén , a’ kár könnyen ki pótolódik — az erdőkben tett kár pedig gyakran ki pótolhatatlan. — De nem jónak látja a’ földes Urakra nézve, mert vannak ollyan Jobbágyok, kik az Urbárium bé hozatalakor telkek után erdőbeli részt kaptak, sőtt egész Közönségek a’ fáizásra egész erdő darabokat — és a‘ kik ezeket úgy el pusztították, hogy alig vannak most bennek sövénynek való vesszők, vagy bokrok: ha tehát valamelly Uradalom szám hozásból az illyen jobbágyainak a’ maga fenn tartott erdejében mérsékleti fáizást engedett, hogy lehetne az igazsággal meg eggyeztetni, hogy az most törvény által köteleztessen, hogy azoknak ott a’magáéhoz hasonló szabad élést adjon. Abauj Vármegye 2-dik Követje az Országos Küldöttség szerkeztetésére állott. Thurócz Vármegye 1. Követje kijelentette: hogy neki soha sem volt kívánsága, hogy elő adásával valakinek leg kissebb meg hántására, vagy botránkozására alkalmatosságot adjon , szeme előtt tartván mindég mind ezen Törvényhozó testnek, mind Küldőinek, mind az eggyes Törvén}hatóságoknak méltóságát, ’s bátran is hivatkozik a’ köz tudományra, hogy ez elánt senki által nem vádoltatott. — Ezen kívánságához képpest előbbeni elő adását sem tette volna a’ szólló Követ; ha Küldői eránt köteles figyelme, mellynek tellyesítését leg szentebbnek tartja, őtet arra nem kénszerítette volna — ugyan ennél fogva kéntelen Zala Vármegye Ivövetjének elő adására is felelni azzal a’ tel világosíttással: hogy ha Zala Vármegye Követje a’ szólló Követ elő adását^ úgy a’ mint tétetett, fel fogta volna, ki jelentett meg czáfolását ön maga is helytelennek találná. — El fogadná ugyan a’ szólló Követ azon meg czáfolást, ha a’ dolog úgy állana, mint Zala Vármegye Követje elő adta, nem is ereszkedett volna ezen elő adásra, ha az itt több ízben ki fejlett okoskodások, vagy azélő törvényekre, vagy a’ Theresianum Urbáriumra hivatkoz\a, a Jobbá-
