1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
83. ülés
NYOLC ZV AN HARMADIK ÚLIJS. 131 ni szükséges, énnél fogva oda járul ite'letje, hogy ha bár az ilyete'n elkülönőzés eseteben a’ köz legelőből a’ Földes Urnák semmi sem maradna is fel, me'g az adózó Fundus fentartása tekéntetéből is, a telkes Jobbágyot mindenek elott a’ Földmivele'se're szükse'ges marba számához arányozva, ki elégíteni kelletik , valamint azon esetben, ha ki adván a’Földes Ur a’Jobbágyi járandóságát , ha mi, vagy akármelly nagy re'sz is fent maradna, azt ő bizonyossan magának mint tulajdonos fent tarthatja e's használhatja, — ezen állítása nincs is elv nélkül, mert ha az elő állapítatások következesében azon Irtományok, mellyek eredetben a’ parasztnak az ő léteiére, bátor az Urasági allodialis Funduson történtének is, szolgálnak, nálla meg hagyatni rendeltettek, akkor bizonyosan az igazsággal meg egyezhető lészen az is, hogy ő a’ legelőből is előlegesen ki elégíttessen. — Ila pedig 2-ora’ kérdésben vett legelő oly csekély lenne, hogy abból a’ Jobbágyi illetőség se kerülne ki, akkor vélekedése szerént olyatén legelő nélkül szűkölködő Jobbágyot inkább Házas Zselléri állapotba leszállítani, vagya’ tartozásait arány szerént kevesíteni kellene, mintsem bogy oly paraszt maradjon a’ telekben, ki sem az Urasági adózásoknak sem a’köz terhieknek eleget nem tehet, hanem szüntelen rimánkodik, panaszolkodik és utóbb is vagy meg szökni, vagy sessiojáról le mondani kénteleníttetik. A’ mi továbbá ugyan ezen §-nak többi részében foglalt kifejezéseket illeti: tudnillik „aut ulti nullum pascuum adest rei pascui Urbarialis segregatio ett. — minekutánna alig képzelhet egy olyan tájjékot, a’ hol a’köz legelőt akár minémü helyhezetben is vagyon, ha bár egy tagban nem is, legalább részekben elkülönőzni nem lehetne, mert ha lehetett a’ Jobbágynak külső és belső járandóságait mind az Uraságtól, mind pedig.egy más közt elválasztani, miért ne lehetne azt a’ legelőben is? miért ne lehetne abból, ha bár egészben nem is lehetne, elkülöníteni, minden Sessiónak a’ maga illetőségét ki mettzeni, ’s kiadni, sőtt még ez a’ Jobbágyra nézve hasznosabb lenne, mert azt akkor mint külön birtokát javíthatná és termékenyebbé tehetné; már ilyetén esetben, ha az elő bocsájtattak folytában az elkülönözést a’ Jobbágyok nagyobb része kívánni fogja, azt eszközölni bizonyossan szükséges lészen. De továbbá azt se teheti fel, hogy ha a’Jobbágynak telke, következésképpen Földje is vagyon, és ennek növelésére marhát is kell tartani, hogy lehessen azt állítani „ubi plane indium adest pascuum44 mert valahol és valahonnét csak kelletett eddig is tartani a’ vonós marhát? azt se lehet képzelni, hogy mikor a’ Sessiók alkottattak és hozzája a’szükségesen illető Földek kiszolgáltattak, hogy* ezek növelésére szükséges marhák eltartásáról is valaki ne gondoskodott volna, ha tehát nincs is köz legelő , de vagyon neki oly kerti vagy külső Fundusa, a’ hol a’ szükséges takarmányát meg termeszti, vagyon neki rétje, ugarja, a’ hol a’ letakarítás után a’ marháit legeltetheti, amazok eránt tehát a’ parasztot a’ Conventióra utasítani szükségtelen, emitt pedig szinte az Uraság marhájának kizárásával, az elkülönözés meg történhetik, de végtére minthogy azon kifejezés által .,aut praerigens usus retinendus“ ekképpen ott hol a’ köz legelő tárgyában a’Jobbágynak sérelmei és panasszal voltának, ott, ezeket többé orvosolni nem lehetne, hanem még törvény által is azoknak fentartása rendeltetnék, de végtére az ilyetén törvényes rendelkezést egy oly conventióra mely természetéhez képpest a’ Felek szabad akaratján alapulván, az edjik fél hozzá járulta nélkül nem eszközöltethetik, utasítani haszontalan, ’s czélerány tálán volna, ugyan 33*
