1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

83. ülés

J

132

NYOLCÁVÁ A /I A II M A I) IK l L É S.

azért mind ezen kifejezéseket kihagyattatni, és csak azt „ubi‘ vero nimis exiguum adest pascuum, a’ feljebb előadattakhoz képpest módosítani kívánná. —

Torontál Vármegye’ 2-ik Követje: Leg nagyobb teke'ntetet érdemelnek azon határok, mellyekbe az elkülönőzés meg nem történhet, mert azokban vagy az Lri igazak szenvednek, vagy a’Jobbágy sorsa rosszabbul. Ennek a’ meg előzésére tehát kívánja, hogy a’ divatkozó szokás meg maradjon, és az oggyesség javasoltasson; az eggyességre nézve olly hozzá adással, hogy ha az nem eszközöltethetik, a’sértett Fél folyamodhasson a’ Vármegyéhez, és ez a’ kürnyűlállásokhoz képpest, vagy tegye meg az elkülönözést, vagy pedig határozza cl, a’ mint lehet. Arra a’ kérdésre pedig része e’ az állománynak vagy nem a’ Legelő? az a’ véleménye, hogy igen is az; mert az állományhoz tartozik mind, a' mit bír a’ Paraszt, ebből azomban nem következteti, hogy ott is tartozna a’ Földes Ur Legelőt adni, a’ hol nem volt, mert ott bizonyossan nem tartozott az állományhoz.

Beregit Vármegye’ t-ső Követje: Mi légyen az elegendő Legelő, még eddig vélekedése szerént világossan elhatározva nincsen, mert a’ mint ezen $-ba fellyebb elhatároztatott hogy t. i. á’ hol a’ gyepes és erdős részek a’ Halárnak egy harmad részét teszik, — vagy ha szinte egy harmad részére a’ Határnak ki nem telne is — az a’ mellett oly kiterjedésű, hogy mind a’ Földes Ur mind a’ Jobbágyság marhási számára Legelőt adhat, ezen esetekbe a’ Legeelő elegendő; de ezen sinór mérték között ege'sszen véve meg nem álhat, mert némely Helységbe a’hol kevesebb marhát tartanak, elég lessz a’ Határ harmad része Legelőnek, sőtt néha sok is; ellenben a’hol több a’marha, olt nem csak szűk lesz, hanem gyakran kevés is — ’s valóba óhajtotta volna, hogy a’ Legeelők elegendősége meghatározásába, más bizonyos mód szolgált volna kulcsúi. Ellenbe ezen §-ba a 'nimis exiguumot másképpen nem értheti, hanem mikor a’ legelő olyan kicsiny, hogy a’ vonó marhának is szűkön jut, — a’ marha tenyésztetésre pedig éppen elégtelen — ezen esetbe tehát az által lehetne leg inkább a’ legelő szűk voltán segíteni — hogy a‘ marhák száma határoztatna meg, mennyit tarthasson egy gazda, a’ juhok tartása pedig ha csak számokra külön legelő nem szakaszlatik, eltiltasson, így bátorságosítva volna a’ szegényebb sorsú Jobbágy is, hogy a’ tehetősebb számos marháival ki nem szorítja a’legelőről ’s ez a’ törvény hozónak figyelmét méltán meg érdemli, mert annak azon munkálkodni, hogy a’ kinek van, az írás szerént még több adasson, dicséretet érdemlő dolog ugyan, de az, hogy a’ szükölködön segíttsen, kötelessége. Ezeknél fogva utasítása szerént a’ marhák számát meg határoztatni kívánja.

Thűrótz Vármegye’ 1-ső Követje: A’ mi Trencsén és több Vármegyék Kövctjei előbbi ki jelentéseit illeti, hogy a’Magyar szerkeztelés az eredeti, a* Deák pedig csak fordítás: ezt részéről mind addig, még a’ Felírások Deákűl is szerkezteinek, és a’ Törvények Deákűl alkottatnak, el nem fogadhatja; úgy szinte azon ellen vetések és szemre hányások valóságát, hogy a’ Jobbágy Telki állomány ki vetése, és az azokra ki vetett Robotok aránnyá igazságtalanságon alapűl, tagadja; mert noha egy részről tagadhatatlan, hogy a’Felföldön kissebb az állomány, ügy más vészről az is bizonyos, hogy az állomány egész rendszere régi szokáson, ’s annál fogva mint egy valódi egyességen épül; de külömben is a’ Felföldön sok fáradságba kerülvén a’ föld mivelés, az oda való Földes Urak kevesebb hasznát veszik a’Robotoknak, mintáz Alföldön. A’-