1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

83. ülés

130

NYOLCZVAN HARMADIK ULKS.

Csongrád Vármegye 1-ső Követje: eddig tsak azon helyekről lévén rendelkezés téve, hol a’ Legelő bőséges, vagy legalább, mind a’Jobbágyokra, mind a' földes Úrra nézve elégséges, ezen pontnak, melly azon számos helyekről szól, hol a’ Legelő csekély ki terjedése végett nem elegendő', ki hagvatásában meg nem egyezhet — mert elkerülhetetlenül szükségesnek tartja azon helyekre nézve is a3 törvényes rendelkezést, hol a’ Legelő csekélv kiterjedése végett el nem kiilünöztethetik — ennél fogva ezen pontra nézve az Országos Küldöttségi szerkeztetéssel meg egyező kerületi szerkeztetést, jónak látván, az abban való rendelkezést el fogadja, azon meg jegyzéssel, hogy mivel ezen szavakból: „ottan az előbbi szokás fog meg tartatni“ némellyek ollyan rósz szokásnak is meg tartását következtethetnék, mellynél fogva sok helyeken a3 Jobbágyok, földes Uraik marháinak 3s birkáinak a’ legelőhöz cráoylalan megszaporitása által, az a’ nélkül is sziik köz legelő használásából majd egésszen ki zaráttatnak —az említett szavak után ezen szavakat: „úgyhogy a földes Uráli felesleges marha tartása által a' Jobbágy ol: földjei h mieelésére szükséges marháik a' legelőből ki ve szőritiassanakef kívánja tétetni; melly szavak hozzá tétele által a3 földes Urak köz legelésbeli igaza legkevesebbet sem tsorbulna, — a’Visszaélések pedig, a’ mellyek eddig is számtalan Királyi Resolutiók által tiltattak, 3s mellyeknek az Országos Küldöttség alkalmat nyújtani bizonyosan nem kívánt, jövendőre is kizárattassanak , ’s úgy Zala Vármegye Küvetje 3s az ennek Indítványát pártoló Követeknek aggodalma meg sziintettethetne. Egyébberánt Esztergom Vármegye Iíövetjének például elő hozott abbéli elő adására, mintha Vásárhelyen csupán a' libák legelésére szolgáló mezoség húsz ezer holdból állana, felelet gyanánt csak azt jegyzi meg, hogy képzelni sem tudja magának a’ Szólló Követ, miilyen hibás Statistikai adatból meritette légyen az Esztergomi Követ a’ Vásárhelyi liba legelőnek iílv roppant ’s hallatlan ki terjedését.

Csanád Vármegye 1-so Követje: az Országos Küldöttség szerkeztetése meg állapítására szavazván.

VerŐcze Vármegye 1-sö Követje: abból a3 szem pontból indulván ki, hogv a’ Legelő csak beneficium nem pedig az állománynak része, nem tarthatja, hogy az Úri adózásokat, a3 Legelő híjjánnya miatt le szállítani lehelne; annál fogva ragaszkodik az Országos Küldöttség szerkeztetéséhez.

Pest Várossá Követje: Következendő észrevételeit terjesztette elő, és ugyan 1-sőben ezen kifejezésre nézve ,,ubi autem nimis exiguum adest pascuum“ — ezen kifejezés kétféle környűlállást foglal magában, először, ha tudniillik olly kevés és szűk a’ köz legelő, hogy minekutánna az előre botsájtott elvek szerént a3 Regulatió esetében abból a’ Jobbágyi járandóság ki adattatnék, a’ földes Úr részére vagy semmi, vagy csekélység maradna fel, vagy — 2-szor, ha az illetőség belölle még ki sem kerülne, — az első esetben úgy vélekedik, hogy midőn a’ Jobbágytól meg kívántatik az, hogy a3 telkétől az Urasági tartozásoknak és a’ köz terheknek eleget tégyen , az adót fizesse, katonát tartson, és állíttson, akkor bizonyosan néki ezen ezéloknak elérésére segéd eszközöket is kell nyújtani, — midőn tehát mind ezen terheknek tellyesíttését, ’s úgy szinte maga ’s házi népének el tartását edjiitt a telkinek növeléséből eszközölheti, természetesen az is következik, hogy mindenek előtt a3 marha tartására meg kivántató legelőt is néki ki ad-