1832-1836 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
82. ülés
110 NYOLC ZV .4 N KETTŐD IK ÜLÉS. tandó, mihelyt dicatio alá került; mivel minden Zsellérnek személye és tulajdon vagyona dicatio alá tartózik, ha bar az Curialis fundusra vagy pusztára szállíttatott is, mell}' utóbbiak ugyan semmi esetben U rbarialis Zselléreknek nem tekintödhetnek. És igy mivel azon Zsellérek, kik az Urbárium behozatala után nyertek lakhelyet, csupán szabad tetszésekig szállíttattak be a* Földes Urak által, ha Contractust nem mutathatnak. Ezekre nézve a’ Kerületi szerkeztetek mellett álhatatosan meg marad. Horváth Országnak 2*dik Követ je hasonlóul az Urbarialis Zsellérek neve alatt csak azokat érti, kik az Urbarialis tabellába bementek, vagy az elhagyott telkekre, ültek; a’ többiek a’ földes U'r önkényétől függnek, ki úgy is a’ Nemesi Birtok egy részének fel áldozásával a’ contributionalis fundust biztosította; azért a’ Kerületi szerkeztetést pártolja. Soprony "V ármegye’ 2-dik Követje a’ kérdésnek simplificatioja miatt meg jegyzi, hogy itt sem a’ tabellába bejött, sem a’ Curialis Zsellérekről nem lehet szó j, hanem egyedül azokról., kik az Urbárium behozatala óta a’ gyepen alkottattak; mert a’ Curialisok csak árendások, kik nem dicáltatnak, hanem fejektől taksáltatnak. De ezeknek száma temérdek, és Megyéjében egész utzákat ismer, mellyek tudtára alapittattak. Ezek éppen a’paritate azon telkeknek, niellyek az Urbárium behozása óta fel állottak, Urbarialisok, és valamint azokat, úgy ezeket elhajtani nem lehet. Azon ellenvetésre, hogy úgy is az Országos szerkeztetek ezeket az Urbarialis név alá foglalta, azon észrevételt teszi, hogy már ezen Gyülekezetben is különbfélé ágazik a’ vélemény, — azért vagy Posony indítványát vagy az Országos szerkeztetést kívánja elfogadtatni. — Pestnek egyik aggodalmát osztja, de nem a’ másikat, mert ha azontúl új Zsellérek alkottatnak, azoknak már senki sem ád legelőt, miután a’ mostani már fel osztva van. Kéri tehát a’ Rendeket, hogy olly törvényt ne hozzanak, mellyleg alább nála egyenessen depopulation vezet. Bars Vármegye’ 1-ső Követje ellensége lévén a’ zavaroknak, a’ Kerületi szerkeztetekből csak bal magyarázatokat lát következni; ő mindenféle Zsellért, ha bár a’ Nemesi praediumban is alkottattak, Urbarialisoknak tart, ha Urbarialis adózásokat tettek, és különös szerződésük nincsen. A’ 4-dik Czikkely 13. §-a el látásával meg nem elégszik, mert ez csak a’ Curialisokról szól. A’ Gümöri Követnek azt jegyzi meg, hogy Megyéjében minden nemtelen ember dicáltatik vagyonától is; de azért nem fél, hogy ezen dicatio miatt a’ Nemesi fundus contributio alá kerül. De ez a’ Gömöri Követ szerint lehető sem lenne, mert midőn a’szónok minap a’ contributionalis fundusról szóllott, ezen kifejezés ellen kikelt a' Gömöri Követ, ’s igy ha nincs contributionalis fundus, a’ Zsellér sem jöhet bele. ^ annak ezenkívül még Zsellérek is, kik a’ már fen álló telkekre szállíttattak; ezek miatt szükséges lesz az illy megcsonkított telkek adózásait lejjebb szállítani. Utasításához az Országos szerkeztetek járván leg közzelebb, ahoz áll. Az Elölülő Barsal egy értelemben lévén, kéttség kívülinek tartja, hogy mind azon Zsellér, ki 18 napot szolgál 1 ft. füst pénzt fizet, ’s a’ t. akár honnan legyen alkottatva, valóban Urbarialis, ha tetszett a’ földes Urnák Urbarialis adózásokat tőle elfogadni, viselje az azzal járó terheket is. Zólyom Vármegye’ 1-ső Követje hasonlóúl Barsal értvén egyet, csak azon Zselléreket látja az Urbarialis név alatt, qui urbavialiter tractantur j imdecun-
