1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

72. ülés

JIET V ENKE TTOD IK ÜLÉS.

Uri hatósággal, és tulajdoni sajáttsággal össze nem szerkezletheti, hogy az egyes telki illetőségek el cserélése jövendőre még a3 földes Uraság jóvá hagyásával se engedtessen meg; ’s ennek akadályául nem tekintheti, hogy külömben a’ telekhez tartozó jobb földek ki tseréltethetnek, ’s a* telek roszszabb és aránytalan állapotban jöhet: mert erre a’ földes Ur saját érdeke miatt is fel vigyáz *s meg tagadásától fiigvén a’ ki cserélés, a’ rendetlenséget, 3s aránytalanságot minden esetben gátolhatja,’s korlátolhatja. — Egyébberánt másik pontjára ezen szakasznak, a’ melly törvényes tekintet vezeti arra, hogy egy telek negyed részi mennyiségen alól fel ne osztasson, ugyan az áll a’ mellett is hogy a’ már eddig ezen mennyiségen alól fel darabolt telkek ne másképpen mint a’ hozzá tartozó résznek vissza csatolásával adathassanak.

Az Elölülő: Nem tsak a’ földes Urnák, de a’ Statusnak is érdeke meg kivánja hogy a’részes fel cserélésekre vigyázat legyen; könnyen meg történhetne ugyan is, hogy ha nem maga az Uraság, de annak Tisztje az illyes cserékre nézve elegendő figyelemmel nem lenne, hogy azokba rendetlenség és egy-aránytalanság be ne tsuszon.

Bars Vármegyének 2. Követje: A’ Szólló midőn a’ telek haszon vételének szabad adásáról, 3s vevéséről volt a’ szó, azon vélekedésben vala, hogy erre nézve a3 földes Úri engedelem meg ne kivántasson, a’ mennyiben a3 rejectionis Jus a’ földes Ur részére meg volt határozva, de vélekedése akkor el nem fogadtatván már most a’ cserére nézve is meg kell állani a3 földes Úri engedelemnek; — arra azomban hogy a3 telek utáni tartozandóságokat az Úri engedelem mellett sem lehessen fel cserélni, reá nem áll; mert ez a3 Commassationak ideája ellen van, a’ Commassatio ugyan is tsak az illy fel cserélések által eszközöltethetik leg inkább, de továbbá nálunk állandó Contributionalis fundus nintsen, ha pedig az ebbeli Javallat el fogadtatik, az egy illyes fundus meg állapítására mutat; — nem egyezik végre ezen el tiltás a’ tulajdoni igazzal is, melly a3 fold haszon vételére nézve a’ Jobbágynak, már meg vagyon adva, — hogy telkek x/^ alól fel ne' daraboltassanak azt már a3 Karok és RR. el határozása lévén, abban meg nyugszik. Többnyire ha az Abaujvári Követnek elő adása szerént az */4 rész alul lévő, és most is fenn álló telkeket meg szorítás nélkül el adni szabad nem leend, akkor azon principium ellen fogunk véteni, mellynél fogva a3 szabad adás vevés által a’Jobbágy javára a3 telkek árrát fel akarjuk emelni; ez új, és aJ Szólló által az előbbeni tanátskozásokban fel hozott észre vételek szerént 8-ik meg szoríttása lenne a3 már el határozott haszon vételi szabad adásnak ’s vevésnek.

Az Előlülő: Hogy a’ Jobbágy telkeket Úri engedelem nélkül fel osztani nem lehet, e* részben az 1. Czikkely 9. §-ban meg vagyon áz egyesség, de hogy ezen fel osztás */ alól ne menjen, az iránt még nintsen Országos határozás;— többnyire a* telek utáni tartozandóságoknak részes fel cserélése, az előbbeniekben fel állított elvekkel is ellenkezik.

Bihar Vármegyének 2. Követje: Két idő szakaszra van itten a3 Csere felosztva, a’múltra és jövendőre, a3 meg történt cserékre nézve törvényes rendelkezésre és azoknak meg említésére nints szükség, mert ezen cserék regulatio, és commassatio által magok magokban meg szűnnek, és meg változnak; — a’ jövendőre nézve az Uraságnak általlyános engedelme kívántatik meg, ha ez igy marad, azon jótékonyság, melly a3 Commassatioból eredend, Jegyző Könyv II-dik Darab. 93

369