1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
72. ülés
3 TO UETVEXKETTÖDIK ÜLÉS. czélt nem fog érni, pedig a3 volt a’ szándék hogy a’ föld művelési szorgalom ez által szaporodjon, így p. o. ha A meg vesz egy telket, mellynek tartozandóságai elobbeni tulajdon telkebélieitdl távol, talán egészlen más dűlőbe esnek, nem lesz módja hogy ezen két telek appertinentiájit grzdasága éld menetelére egy helyütt öszve kaptsolhassa, *s ennél fogva el esik a3 Jobbágy nagy részben azon haszontól, mellyet a* már elhatározott szabad adás Tevésből reménylhetett; —: ezek következésében bár az Úri engedelem egész el mellőzését kívánta vólna, de a3 mennyiben ez már az adás vevésbe is el van határozva, kívánsága oda ment ki, hogy ezen Úri engedelem azon fel tételekre szoríttasson , mellyek az adás vevésre nézve meg vannak állapítva. Thurocz Vármegyének 2. Követje: Küldői az egész telkeknek Urasági engedelem nélkül el cserélését nem tsak meg tiltani, de a’ történt esetében azokat Uraság által mint semmi tekintetüeket törvényes bizonyság jelen létében meg semmisíteni, és szükség esetében az el cserélt telket Repositionalis utón is vissza venni kívánják, —továbbá ne hogy a’ földes Uraság Jussai meg szoríltassanak, a* telkeknek részenként el cserélését, vagy kissebb darabokra való el osztását, tsupán tsak Uraság jóvá hagyása mellett meg engedni akarják,— kiilömben az illy el szakasztott részeknek földes Úri hatalommal vissza tsatoltatását Törvény állal ki szabni óhajtják. Békés Vármegyének 2. Követje: A’ midőn a’ múlt alkalmatossággal Küldői utasítását az Urodalmi meg egyezés eránt el mondotta, egy némellyek által rósz néven vevodött az; a* Követ meg gyozodése ellen tartozik utasítását védeni, a’ Szólló minden Jurisdictio utasítását betsűli, légyen az liberalis , vagy nem, mert itt nem a3 liberalitas hanem a3 többség határoz; — Küldőinek ezen pontra Szólló utasítását el olvasá melly ekép szóll: „A’ 4. 5s 5. §. nézve, mint hogy a3 Jobbágyság telkeknek el cserélhetésekre, fel osztásokra, és zálogosításokra hasonlóan mellőzhetetlen fel tétel gyanánt javallott Urodalmi meg egyezés e3 részben is ugyan azon tekintetekbe ütközne, a’ mellyek a’ Jobbágyi birtokra engedendő sajátság képzetéből merítve már fentebb az 1. Articulus 7. §. észrevételképpen előre botsájtattak, annál fogva a’ Törvény jelen Javallatja is úgy lenne meg változtatandó, hogy az érdeklett el tserélések, fel osztások, és zálogosítások a’ földes Urnák nem meg egyezésével, hanem tsupán elő tudtával mehessenek végbe. Trencsén Vármegyének 2. Követje: Ezen §. két fő pontot foglal magában, szólt. i. a3 cseréről, és telkeknek miként történhető fel osztásáról. A’ mi a3 cserét illeti, és ugyan az egész telekre nézve, meg eggyezik abban, hogy ez mindenkor a’ földes Úr meg eggyezésével történjen. Az eggyes appertinentiákra nézve pedig, ha ez által a’ Jobbágy javát előmozdítani lehet, ha eggyes appertinentiákat, földeket, mellyek ott főképpen a3 hol regulatio nem történt, el szórva vannak, lehet hasznosan öszve kapcsolni, és ehez a* földes Úri meg eggyezés is hozzá járúl, nem tudja hogy lehetne ezt akkor a’ proprietarius szándóka, és akaratja ellen is akadályoztatni, vagy azt állíltaní, hogy itt még a’ Statusnak is van bizonyos bé folyása. Es így minden esetre kívánja, hogy a’ földes Úr meg eggyezésével a’ magános appertinentiáknak szabad felcserélése a3 Jobbágyok haszna tekintetéből meg állapíttasson ! úgy, hogy mindenkor hasonló értékű földet, és soha pénzbeli compensatiót a’ Jobbágy ne kaphasson. — A3 mi a3 telkek fel osztását illeti
