1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

56. ülés

8-1

Ő T VE A HA TO DI K L L É S.

vap;y vegyes házasságból lett származások miatt, vétettelnck tilalom alá; a’ valóságos R. Catliolicusok általmenetelek esetei, legalább eddig igen ritkák valónak. — Nem is óbajtozzák azt a’ Protestánsok , bogy a’ R. Catholicusok, hoázájok jöjjenek állal. ’s csak azt akarják, hogy valamint a3 Protestánsoknak tökelletesen szabad, úgy R. Catholicus Polgár 1 ársaiknak is tökéllelesen szabad légyen a3 más vallásra való általmenetel — ’s e’ részben minden nem törvényes gát hárítasson el, — ezt kívánni pedig a Protestánsoknak, a’ R. Catholicusokkal eggyütt—közös Jussok van. — A mi magát az általmenetel dolgát illeLi, a’ mostani tanácskozások folyamatjábol nagy tűnődéssel látja a’ Szólló Követ, hogy az egész dolog és kérdés fordulni kezd;

— A3 Vallás dolga azért hozattatott fel a’ Diaetára, 3s a’ vólt a’ köz szándék, hogy a’ Protestánsok sérelmeik orvosoltassanak, ’s Jussaik és szabadságaik, a’ Récsi, és Linczi békekötések, és az 1608. 1. Törvény Czikkely közi állapotra tevődjenek vissza; már pedig, ha egy most alkotandó Törvény Czikkelyben, a’ mint itt most többféle javallatokat hall a’ Szólló Követ, akár egyenesen, akar körülírással a’ mondatna ki, hogy az általmenetel meg, vagy megnem engedése, a’fejedelmi Jussok közzé háríttasson; az említett Békekötések, és Törvény Czikkely felforgattatnának, ’s a’keresett orvoslás helvett a’ Protestánsok nyomorúságosabb állapotra jutnának, még pedig a’ Törvényhozás útján annál, mellyben eddig váltanak; mert bár akármint forgassuk, és fontolgassuk is az itt ma előterjesztett szép simaságú, és igen jeles elmésségű többféle javallatokat; mind ezeknek soha sem lessz egyébb kimenetelek annál, hogy az 1790. 26. Törvény Czikkelybe már bele szüvettetvén két homályos és sokfelé magyarázott szó, úgymint a3 possint és temere szavak; ezekhez szőjünk be a’ törvénybe még egy harmadik homályos szót is; mellynek hogy majd mi lessz a’ magyarázattya a’ Szólló követ nem tudja — de azt kiki tudhattya, hogy Diaeta után, a’ Resolútiók útján való magyarázat adás minden bizonnyal einem maradánd — ’s azt hogy ez a’ dolog hol áll meg? senki fel nem számíthattya. — A’ Fejedelmeknek, ésa’Státusoknak semmi dolgok se lehet az arról való gondoskodással, hogy a’koporsón túl lévő setét Országban, mi történhetik az elhólt polgárokkal. — De már azt tellyes Jussok van megkívánni, hogy itt e’ földön minden Polgárnak vallása, — még pedig ollyau vallása légyen, melly a’ Fejedelmekhez köteles hívséggel, ’s a3 Status czéljával , és a’ köz csendesség felmaradásával

— nem ellenkezik. — A3 világi legfőbb hatalom is aunál tovább nem terjeszkedhetik. — Minden kegyelemnek kiapadhatatlan kútfeje az Istenség; ’s igaz az, hogy a’ kegyelem osztásban is az Istenségnek földi Helytartói a3 Fejedelmek, — de ez a3 Helytartói szép tehetösség, csak a’ világi dolgokra terjed ki, nem pedig a3 Lélekre is, mert ha erre is kiterjedvén, a’ Fejedelmeknek jussok volna a3 vallásbeli általmenetelt meg, vagy meg nem engedni, úgy ebből a3 következne: hogy van hát jussok az eggyes polgárokat arra is szorítani, hogy ez vagy amaz vallást kövessék; — végre pedig ha a’ Fejedelmeknek az eggyes polgárokra nézve vólna ollyatén Jussok: úgy vólna Jussok arra is, hogy egy egész nemzet, az eleibe parancsolva szabott, eggyik vagy másik vallást vegye be; vagy tartsa meg; az illyetén princípiumok pedig, hova és mire vittek egy Fejedelmet, II-dik Fiiepet, ember vérben, és könnyhúllatásokban mártott pennával megírta a3 Historia. — Mind ezekhez képpest , mivel már az idő is lefolyt, a’ Szólló Követ további észrevételei-