1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

56. ülés

76

Ő TWE NH ARM AD IK ÜL É S.

oily világos kikötéssel jelentsebe; 2-or hogy mivel a szabad általmenctel az 1Ő08 1 -so Törvényből 3 és az ezt meg erősítő Linczi Békekötésből, és erre hivatkozó 17Q0 26-ik Törvényből folyik, azt, ha az ezen törvény által ki szabott ki halgatás s ágy mint elrendeltetett a meg történt > akkoron ezt j sem o' Kormánynak * sem pedig a Dicasteriumoknak halasztani, hátrálni s vagy gátolni szabad ne légyen. — Ezen Javallatba bent foglaltatik világosan a’ vallásbeli szabad által menetel, a’ mit óhajtunk — bent vagyon a’ Kormány es Dicasteriurriok kötelessége, es így az önkény gátlása is melly az adandó Királyi Besolutióknak sinór méríeket szab.

Somogy Vármegyének l-ső Követje. Az 17Ql: 26-dikTürve'ny Czikkely a’ Linczi es Becsi Békekötéseken alapulván, a’ mennyiben annak 15-dik §-sa ama Békekötéseket, és az 1608-diki 1-ső Törvény Czikkelyt tekintve, az átmeneteire nézve homályosságot foglal magában, a’ lclkiisméretnek szabadsága megkívánnya, hogy ezen homály elhárítasson, és a’ ytemereu szónak értelme világosan megmagyaráztasson; megkívánja ezt azon tekintet is hogy a’ lélekisméretbeli szabadság mellett az is elérődjön, hogy a’ Polgárok Vallásaikat, gondolatlanól és vakmerőén ne változtassák, s jövendőre tetteket lelki isméretjek nyughatatlanságával megne bánnyák ; azomban ezen tekintetnek, azon mód által, melly a’ Tanátskozás alatti Üzenetben előadódik, eleg vágjon téve. Fent marad még á Fő Rendek kívánságának 2-dik része, vagy is, az átmenetei módjának á 7Ql. 26-dik Törvényhez leendő alkalmaztatása, melly különösebben, a’ Királyi inspcctiót érdekli. Ez a’ Constitutióban fundált jussa a’ Fejedelemnek, mellyben, mint minden Constitutionalis Törvényekben a’Nemzet boldogsága fekszik. A’ Római Catholicusoknak feje a’ Pápa, mégis ennek rendelései a Ilit dolgaiban, Királyi Plaeetum nélkül semmi erőre nem kaphatnak; mennél inkább kelletik tehát, a’Protestánsok ^ allásbeli állapotoknak, a’ Fejedelem felvigyázása alá vettetni, kiknek fejek öntartások szerint is a’ Vallásra nézve a’Fejedelem, és a’ kikre nézve ezen felvigyázási jus az 17()1: 26-dik Törvény Czikkelyben világosan és több helyeken fel van tartva. Azomban ezen felvigyázási Jus alatt nem azt kívánja érteni, hogy ennek következésében a’ Fejedelem az átmenetei!engedelmet szabadon engedhesse, vagy megtagadhassa, hanem azt, hogy ő Felsége felvigyázzon, ha az átmenetei módjáról hozandó Törvényeknek elég tétetődik-e’ vagy nem? így szokott ez történni a’ törvényes dolgokban is,mellyekbe az ítélet hozásra nézve, a’fejedelmi befolyás törvényeink állal tilalmazfatik, és még is ugyan azok szerint felkívánhattya a’ Felség magához a’ Pert annak megtekintése végett, ha a’ Bírák a törvények formalitásnak eleget tettek é. Továbbá ezen fejedelmi közbejövetelt és felvigyázást, még azon tekintet jis megkívánja, hogy a’ Vallásos tárgyak a’ köz tapasztalás szerint, az emberi indulatokat felhevíteni szokták, és épen azért, ha ezek, minden felső fel vigyázás nélkül, egyedül helybeli kiküldöttségek, és Gyűlések által intéztemének cl, könnyen következhetne, hogy a’lélek ismeretnek, az átmenetei által czélba vett szabadsága több helyeken korlátoltasson, vagy épen megscmmísítessen. Azon ellenvetés, hogy Ö Felsége későn adandja majd ki válaszát, az elejébe terjesztendő Jelentésekre, nem alap nélkül való úgy an, mert ollyan törvények nincsenek, mellyeket áthágni nem lehet, még az Isteni törvények ellen is szoktunk véteni, de ezen tekintetben is előbbre leendőnk, mert mind eddig a’nteniere“ szó-