1832-1836 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
56. ülés
O TFENIIA TODÍK ÜLÉS. 77 n.'ik értelmére nézve, bizonyos törvényes magyarázatunk nemiévén, e’ részben az áthágás esetében, a’ törvényekre hivatkoznunk nem lehetett, és így a’A ármegyék e’ részben sem nem repraesentálhattak , sem OrszágGyülési nehézségeket nem formálhattak. A’ vakmerő szónak értelme egy óldalúlag sokfeleképen magyaráztatott, ez úttal pedig a’ magyarázás egyre szorítódik; mind ezeknel fogva, az átmeneteinek a' Nunciumbap kitett módját oily formán elfogadta: hogy az abban érdeklett kiküldöttségnek jelentése Ö Felségéhez az átmenetei előtt nem engedelem kérés végett, de azon czélból felküldetessen, hogy azon esetre .ha a’ törvényes formalitásnak elég tevődött volna, ü Felségé az átmeneteit megne gátolhassa. Tolna Vármegyének 2-dik Követje az eránt: hogy a’ más Vallásra való átmeneteinél a' hat héti oktatás megszüntetvén, a’ nuneiumban kifejezet mód, Deputatio előtt történnyék csak nyilatkozás, az Előlülő már kimondván a’végzést , csak a’ tárgy második részére t. i. O Felségéhez teendő Jelentésre nézve marad fen a’ kérdés. — Ebben a’ javallott törvény fő czélját látja érdekelve a’ Szólló, t. i. azt, hogy a’ Vallás követés egyedül , kinek kinek lelki ösméretétöl függjön, és minden külső megszorítás, és gáttól mentté tétessék. Mellv Czéi ugyan csak úgy fog egyedül biztosíttatni, ha az átmenetei nem függesztetik fel, akár a' kiküldöttség, akár a’ Vármegye, akár Ő Felségének engedőimétől. Ha pedig a’ nélkül az átmenetei meg nem eshetik, a’ törvénynek czélja nem hogy biztosítva nem leszen, — de egésszcn el vész — nem is használ az engedelem adást formák, feltételek, közzé szorítni— mert általiátható, de a’ tapasztalás is mutatja: hogy minden illy feltételek, formák mellett is, engedelem vagy tilalom alá lészen majd vonandó az átmenetei, mind a’ Deputatiónak eljárásánál, mind az átmenőre nézve magokat előadható környülállásoknál fogva. Es csak oly’ mód marad tisztán a’ dolog, ha az átmenetei, az azt kívánónak, a’ kifejezett ünnepélyességgel teendő nyilatkoztatása után, további feltétel nélkül megeshet., ’s semmi Ö Felségéhez, teendő jelentés és várandó választól felfüggesztve nem lészen. — Miért alkossuk tehát a’ törvényt olly mód mellet, melly annak czéljával, ’s valóságos érdemével ellenkeznék — és azt rontaná? A’királyi felügyeletnek jussa sem hozza ezt magával melly nem terjedhet tovább, mint az 17Q1: 12-dik Czikkelyben kifejezett végre hajtó hatalom; — ott és úgy van annak t. i. csak helye, a’ hol, ’s a’mikép azt a’törvény rendeli. És minekutánna szoros értelemben betű szerint kell itt a’ törvényt venni annál inkább, hogy a’ polgári Just szoríttya — bátran kérdezi a’ szóíló hol a’Törvény, melly nem engedi az átmeneteit máskép mint Ö Felségének engedelme mellett. De mire is vezetne az, ha az inspectionis Just illy tágas értelemben állítanánk fel, csak az absolut monarchiákban férne ez meg, de még ott is megütközne ama már mindenütt elfogadott elvei, hogy nem jó mindenbe avatkozni a' kormánynak, ’s véghetetlen nehézségeket ’s a’ Kormány legjobb akarattya mellett is visszás, következéseket szülne. — Hazánknak Constitutionalis szabadságához pedig, az illy törvény ugyan csaknem illene.— Azért olly intézetet, hog) azátmenetel Ö I elségéhez, teendő jelentés előtt, megne eshessek, és attól lel légyen függesztve, mind a’ törvény czéljával— mind a’ Magyar Juspublicummal ellenkezésben látván, a’ Nuncium mellett voksol. Jegyző Könyv 12-dik Darab. 20
