1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

388. országos ülés

383-dik ÜLÉS: 28-dik Nov. 9t jussal ugyan azon perben két személy nem állhat, bizonyos* hogy af 3-dik Uétö 31 Czikkelyének rendelet« magában megszűnik. Győr A annegye i-só Követe a javallott Czikkely szerkeztetekében nem kívánt változtatást lenni, mert a tiszti Ügyész pártolásáról az úrbéri Törvények sorában tétetett rendelés, itt pedig a’ nemtelenek perlekedésbeli tehetőségéről, de figyelmeztette a’ Karokat arra, hogy eddig a’ paraszt Sertését a' földes úr tu­lajdon actoratussa alatt boszulta meg, ’s ott meg ítéltetett a’ földes űri hatalom sértése is, miután tehát a jobbágynak actoratus adatott, szükséges határozást tenni az iránt, hogy a’ földes úrnak fent marad e’ továbbra is azon jussa,r hogy a’ jobbágy megsértését tulajdon actoratussa alatt is megkereshesse? ó azt tartja.­­hogy egy jussal ketten a’ perben nem élhetnek, a’ földes úrnak lehál azon jus* sát el kell törleni, és világosán kimondani: hogy a’ jobbágy személyes' megsér­tésére nézve a’ földes úr kereseti tehetsége megszűnik. Beregh Vármegye 2-dik Követe Küldői részérói kijelentette: hogy az egész Törvény Czikkelyhez hozzá nem állhat. — Kőszeg városa Követe: miután ezen Törvény Czikkely nem az urbérnek toldalékja le'véa, hanem a’ polgári Törvényeknek 52-ik számából kiemelve, minden nem nemeseket, következve a’ városi polgárokat is illetné, miután to­vábbá a’ 1802. évi 20-ik Törvény Czikkely a’ nem nemesek iránt rendelkezik kí­vánná azon Törvényt ezen javallatban megemlíteni, és azért mindjárt, az elejé­hez ezen szavakat hozzá adatni: i3/iz 1802 évi 20-ik Törvénynek rendelete továbbá is illy formán terjesztetik ki: hogy minden nem nemesek" ’s á’ h megmaradna az egész javallat Igaz ugyan, hogy az utóbbi Törvény, az előbbenit, melly hasonló, és ugyan azon tárgyról szóll, megsemmisíti, mind­azonáltal a’ Törvényhozásnak me'gekkoráig inindetig szokása vala az elenyészted törvényre, az azt elenyésztőben hivatkozni, hogy így mindjárt illy törvényből kitessen; amanak a’ megsemmisítése, és így a’ Törvénykönyvünkben álló sok Törvényeknek üszveütközése, egy láttássál elháritasson. — Zemplén 1-ső Követe: minekelőtte ezen előttünk lévő, ’s következő Tör­vény Czikkelybe ereszkednénk, bátorkodik a’ KK. és Rendeknek Vármegyéje ré­széről egy pár excerptát előterjeszteni; melly abból áll: — Mennyiben a’ Tör­vénykezési rendszerből, melly ez úttal elhalasztandó lenne az ítélőszékek elren* -delletése tárgyában a’ megegyezés mind a’ két Tábla között nagyobb részt kü­lönben is már megtörtént, ha ezeknek törvényben leendő hozatala átalján fogva nem eszközöltethetne is, legalább az emberi természetes jussokat leginkább ér­deklő büntető igazságnak haladékot nem szenvedő kiszolgáltatása tekintetéből a’ Megye állandó Törvényszékei állapítassanak meg, minden esetre pedig az eddig rendetlenül gyakorlott, és sok visszaélésekre alkalmat szolgáltató tiszti választás módja határoztasson el. — Ezen excerptát már a’ kerületi Ülésben előadta, de ott pártolást nem nyervén, többé elő nem hozhatta, későbben azon­ban ezen, és a’ következendő articulus támadván, melly a’ Szolga Bírák hatal­mát Járásaikban megszorítván, némelly Megyében a’rabok száma megszaporo-23 #

Next

/
Oldalképek
Tartalom