1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
426. országos ülés
\ létévé lévé pénz eránt Borsod Vármegyei Követ véleményét osztja, ’s a’ Pesti ímidosítást einem fogadja. Trentsén Vármegye2-dik Követe: Borsodi Követnek feleletül megjegyzi, hogy a’ Religionáréból vett hasonlítás a’mostani kérdéses tárggyal nem hasonlítható mert a’ Religionare voksok többsége által döntetik el, ellenben a’ jelen tárgyban tsak ajánlásokról van szó, már ha a’többség itt is határozhatna az ugyan szép ajánlás volna , mellyre valaki kénszerítetik - 0 tehát részéről továbbá is azt mondja, hogy kiki maga Hevében ajánljon, s ha a’ voksok többségé elfogadná is az ajánlást, az a’ többi nem ajánlót nem terhelhetné, mert ez tsak (oldalúm) ajánlás, és nem valami (subsidium) felsegéllési költségek, a’ mellyekre Ulászló 1-ső Decretuma nyilván azt kívánja „Ut cum consensu omnium Dominorum Praelatorum, Baronum et Nobilium offerantur“ ha tehát ezeket kelletik közös megeggyezéssel ajánlani, uiennvire inkább ezt, a’ mi tsak ajánlás — ő tehát tovább is semmit sem ajánl. — Thurócz Vármegye 1-ső Követe: Nemes Trentsén Vármegye Követének előadását, hogy t. i. szabad és önkényes ajánlásoknál kiki, és igy minden Törvényhatóság is egyedül maga részéről tehet ajánlást, következőleg tehát a’ mostani szabad ajánlásnál is azon Megyék, mellyek a' színház felállítására bő adakozásokat kimutatni akarják, más Megyékre terhét nem róvhatják, a’ mint ezt Báts Vármegye Követe által felolvasott, és bene hivatkozott Nemes Borsod Vármegyének is utasításai igazolják. — 31ellyeknek tsak ugyan nem lehet más magyarázatja, tsak hogy ők egyedül magok részekről felállítandó színház eránt adakozásokat bemutatni akarván — ezen czélra, és tsak magok részekről ajánlást tettek, — Borsod Vármegye Követének minden megczáfolási igyekezete mellett a’ Szólló tovább is pártolja. — Továbbá azon tisztelt Borsod Vármegyei Követ Urnák előadására felhozott, mellyet a’ Szólló észrevételeinek megczáfolására felhozott, tsak azon megeggyezést teszi, hogy nem jól fogta fel tisztelt Követ Ur a Szállónak észrevételét, és így megczáfoló okoskodása magában öszveomlik — mert a’ Szólló sem azt egyenesen nem állította, hogy a’ színháznak előadásai minden tekintetben erkölcstelenségre vezetnek , hanem a’ mint a’ Tekintetes Karoknak bizonyítására bátran hivatkozik, a’ Szólló azt nyilatkoztatta, hogy azon kérdésre ereszkedni nem akar: erköltsi kifejlődésre e’, vagy erköltstelenségre? nagyobb részben szolgálnak a’ színház előadásai, a’ mint az a’ Szállónak utóbbi alóadása tartalmából nyilván kitetszik, és a’ mit a’ Szólló előbbi előadásánál Ingva tovább is bátran állít:—a’ mi pedig azon tisztelt Követ Űr által felhozott példát illeti: hogy t. i. két meghasonlott testvér azon színházi előadásnál, mellynek „trüber Síbifl" nevezete van, jelen lévén annak következésében több esztendei perlekedések után hírlapok jelentése szerint megbéküitek, melly példa által a’ színház előadásoknak erköltsi kifejlődés tulajdonságát támogatni akarta — a’ történt esetnek tagadásába a’ Szólló nem ereszkedik, de kérdi az előadó Követ Urat vagyon e’ arról biztosítása, hogy azon említett két testvér közt nem esett e’ más színház előadás következésében ujoui meghasomás í* ' agy sok és számos más személyeknél nem szolgáltak e' a’ színház előadásai erköltstelenségre ingerül; ha tehát ezt tisztelt Követ Ur bizonyítani nem tudja, magából következik^ hogy a’ Szállónak előadása tisztelt Követ Urnák állítása által meg nem (czáfolíai tott. Végtére — ámbár a’ Szólló tett ajánláshoz nem jarulását most is állhatosan nyi- Jegyzó-Könyv. XlII-dik Darab. Hő 426-dik ŰI> JKS. 10. Februarius. 457 ■MMÜ
