1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
423. országos ülés
37G 423. Ülés 10. Február. Iától fogva is hozott újabbi Törvényekre, a’ tized eránli Törvény javallatba, meg nem egyezését jelenti. Bárthfa városa Követe: A’ mennyiben Zala Vármegye érdemes Követe azon véknyabb részét vette fel a’ városi Követek előadásának, mint ha ők, abban tartották volna sarkalatos jussaiknak fenékigleni felforgatását, hogy a’szóbeli Bíróság elrendeltetésére nézve a’ polgárságból még két tagot kelletik a’ szóbeli perek elintézésére választani, a’ mennyiben e’ véknyabb részét vette felvítatásául, a' szólló is kéntelen nemes Zala Vármegye Követével egyet érteni, ’s vele együtt megváljam, hogy valójába a’ szóbeli perekbe tett végzés által nem forgattatott ki a’ Királyi városok sarkalatos jussa, minél fogva természetesen el kelletik ösmerni azt is, hogy Verbőtzy szerént a’ Királyi városok definitiója nem „complexus Magistratus” hanem :, Civitas est complexus Civium”. Delia már bele ereszkedett a’civitas definitiójába Verbőtzy után az érdemes Követ, ugyan kéri a* Szólló miért nem folytatta tovább is a’deíinitiót, és miért nem definiálta egyszersmind a’ Magyar Törvény hozói Testet is, mert hiszen a’ Szólló minden sérelmet örökké tsak abban talál, hogy „sine nobis de nobis” e’jelen törvény kívüli állásba semmiképen sem lehet rendelkezni, ’s ugyan ezen állítását már Januarius lS-iki Ülésben is bővebben felvilágosította, mert éppen tsak a’ conclusum formájába látja lappangni a’ fundamentalis városok jussai sértését olly annyira, hogy kéntelen bátran kimondani, hogy bár ha legczélerányosb Törvényeket alkotnának is a’ Rendek a’ városokra, még sem lehetne azt nyugottan elfogadni, mert ismétli a’ Szólló „sine nobis de nobis” conclusurnot hozni annyit teszen, mint a’városokat Törvényen kívüli állásba helyheztetni, azért igen természetes logicából folyik az, hogy az illy módon hozott conclusum törvényes erővel reánk nézve nem bírhat, és így a5 Törvények lelke szerént rendes kötelező erejű alig lehet, az illyenekbe sarkallott tehát a’ Szólló, és a’ városok által megpendített rettenetes praejudicium , ez dönti el minden constitutionalis állását aJ városoknak; azért a’ Szólló újonnan felszólIítja érdemes Követ Urat, miért nem méltóztatott a’ „Legislativum corpust” is definiálni, hiszen a Szólló tudja azt hogy a’ „civitas complexus civium“ de egyszersmind azt is tudja törvényeinkből, hogy a’ Törvény hozói Test négy országos Rendből áll, t. i. a’ Papi, Mágnási Nemesi és Városi Rendből, már tehát a’ dolog így állván, ugyan kérdi a’Rendeket méltóztassanak azt megfejteni, hogyan lehet az egész negyedik Rend befolyása nélkül valamelly törvényes erővel bírható conclusurnot hozni, de kérdi hogyan lehet egy négy oszlopon alapult épületet a’ negyedik oszlopa nélkül tökéletesnek, tellyes állandóságénak mondani? ime itt sarkallik a’ városok jussai rettenetes sértése, ez fáj a’ városoknak az elfogultságig“, ez az a’ seb, melly hová tovább mélyebben rothasztja a’ kebelünket, — azért aJ Szólló ez úttal nem akarván ismételni a’ dézma meritumára nézve azokat, mellyeket annak korlátolására már két ízben e’ helyen előhozott — hanem terjeszti előadását tsupán tsak azon végzésre, melly a’ Vármegyei Küldötséget activisálja a’ Királyi városokba is pro calculi diametralis eruitione és e’ részbe Zala Vármegye Követének azt adja feleletül, igen könnyű volt azt állítani, hogy ámbár ő a’városi Követekkel e’ részbe tartott légyen abban, hogy a’ calculi eruitiora nézve ne Vármegyei, hanem városi Küldötség tegye a’ városokba niunkálódását, és még is mivel azon kívánságától a* többség által elütteíett, a’mostani végzésnek magát igen is alája veti, úgy van a’ Szolló is alája vetné nyakát a’ többség végzésének, ha abban olly törvényes móddal
