1832-1836 Jegyzőkönyvek 13. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
423. országos ülés
123. LLF»\ 10. Februar» 3 ?? dal részesült volna mim Zala Vármegye Követe, de mivel nem ...... részesült a' több. városokkal együtt, azért igen természetes az, bogy az' i“^ conclusuniot a varosokra nezve kötelezhetnek nem ösmer■hm ’• ‘"•>cUa Városa részérül ezen végzésnek, mint a'városi Jurisdictio természet,Tf ‘T* Bár,f<* ds „sine civitatibus de civitatibus“ hozottnak utasításánál ío<y a ünn n. ?aán:it' ne mond, igen is ellene most, és örökké ellene fog mondani ° P •mel1 Az Elölülő minthogy a' városi Követek az Országgyűlési hntat mind ekkorig részt vettek, a' többség akaratjának kijelentése „edm !„ k°Zasok1bi‘ és törvényes utján történt, „ints okok a’ többség ellen nan!loík„d„?"d” a’coordinatio Diaetae e' jelen tanátskozások tárgya ne.,f sok pedig -m a'törvényes rendszerrel sen, pedig a’ hely méltóságba. egyezven, azokat reszelni el nem fogadja. __ ° I,em . Egri Káptalan Ivot . t Nem száll a’ tárgyról, mcllya’ napi renden vagyon, mert azt az Elnök mar pro concluso kijelenteni niéltóztatott, hanem száll ' lkásra, mellynek egyékét Tren.hén másikát Zala Vármegyék Követeinek len, ' tóztatott, nem száll pedig magától, hanem a’ törvényből Trenebé., v- “ "‘C " Követe meltoztatott mondani, hogy a’ Clerus nem tulajdonosa a tizednek szolljon a’ Szálló helyett az 1059-ki Ő4, melly azt említi: ho»y a’ Camera VTM liensis kiszokván árendálnia’ tizedet az Egyházi rendtől, azt “clmellőzvén a’ riT" Urakat, másoknak szokta subárendálni, mivel pedig az a’földes Urakra prae ud' ' ** tehát azt rendeli, hogy illy esetben „cum proprietario decimae accordat“teh,"’ nek, említette már más ízben is a> Szálló 1548-ki (il-ket, melly mondja si 1) “““ mis Decimae eum Domino fundi s’a’ t. «tehát öszv e veszi mind a’ kettőt mind a’ IT’ Dominusnak nevezi - szinte az lááO-ki 17, melly világosan tiltja „nequis in decin TM aut illarum partem invitis eariundem Dominis se ingerat“ tehát tulajdonos az F házi rend a’ tizedre nézve, de mutatja azt a’ köz vélemény is, és a’ Dlanun, c , riale, ott tannak Processus decimales, ex jure et privilegio — A’ mi Zala Várni K te állítását illeti a’ Szálló is azt mondja az Egyházi jószág, a’Státus jószága .slak azon hozza tétellel, hogy az Egyházi Status jószága, ezt pedig nem a’Szolló, hanem a Törvény mondja - Verbotzy l-ő lü-kén tzímje azt mondja „Princeps „ostor omnium DD. Praelatorum, et cunctorum virorum Ecclessiast,comm est leejt;.,,us successor, non quantum ad bonorum ab Ecclesia Sequestrationen, et ablakonTM, sed quantum ad alteri collationem“, és valameddig a’ Törvény l-ő rész 2-ik izímié azt mondja „Praelati et Rectores Ecclesiarum, Barones Magnates, et Nobiles ratione nobilitatis, quam ratione bonorum una eademque immunitatis, libertatis et exemptionis praerogativa gaudent“ mind addig más szép gondolkodni és szálí-mi nem lehet, abból hogy a’ bonni Törvények az egyházi jószágokról rendelkeznek semmi sem következik, mert nints az a’ tárgy, mellyről a’ Törvényhozó test ne ér’ tekezne, valljon nem rendelkezett e’? az erdőkről? azért nints földes Ura? nem e’ a’ malmokról, sőtt ez Országgyűlésén az úrbéri tárgyba nem rendelkezett e’ a’ jobbágyi földekről legelőről és egyebekről, azért „ints földes ura? és éppen azért kívánta volna a’ Szálló, hogy a’ (ized kérdése hallasztádott volna azon üdőre, midőn - az Ecclesiasticum, a Juridicum, a Banderiale fog felvétetni.—hogy tudná az E,rjházi lend tartozik e ? és minénüi törvényes terheket Egy házi javai uiánn viselni. Epeijes jáiosaKöveteA’szabadszólIáshoz ragaszkodván,e’ kérdéses conclti-sumát mind a két lábiának törvényesnek lenni továbbá is tagadja, és ezen belső »5
